Kutyaharapást börtönévvel?

2015.01.31. 07:59 Ars Boni

Gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértésért felel a telephely tulajdonosa, aki ugyan őrző kutyáit kerítéssel elkerítve tartotta, de annak ismeretében, hogy onnan a kutyák korábban már kiszabadultak és másnak testi sérülést is okoztak, nem erősítette meg a kerítést oly módon, hogy a kutyák kiszabadulását kizárja. Ennek következtében a kutyák onnan ismét kiszabadultak és a telephely közelében munkálatokat végző sértett testi épségét életveszélyesen – maradandó fogyatékosságot is okozva – megsértették – a Kúria eseti döntése. Az írás az Ügyvédvilág.hu-n jelent meg. 

doggy_mini

tovább »

Közfeladatot látnak el a hallgatói önkormányzatok

2015.01.23. 10:41 Ars Boni

Az Indexen jelent meg az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatának gazdálkodását elemző cikk. A cikkben bemutatott adatok egy precedens értékű perben kerültek nyilvánosságra: a bíróság most először vizsgálta, hogy a hallgatói önkormányzatok közpénzből gazdálkodnak-e (igen) és közfeladatot látnak-e el (igen). A jogerős döntés után sorozatban indulhatnak meg a közérdekű adatigénylések az egyetemi HÖK-ökhöz. Ez a cikk a perben felmerült érveket és a bíróság döntését elemzi, de szó lesz egy ügyvédi műhibáról és az ombudsmanról is. A cikk szerzője a per felperese volt.

galeria_egyetemter_01_mini.jpg

Érv-vágás az Alkotmánybíróságon

2015.01.22. 11:41 Ars Boni

Január 21-én közzétett végzésében az Alkotmánybíróság megszüntette azt az eljárást, amely a Szegedi Ítélőtábla indítványára azért folyt, hogy a testület megvizsgálja: összhangban áll-e a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés (a továbbiakban: TÉSZ) hazai szabályozása az Emberi Jogok Európai Egyezményével (a továbbiakban: Egyezmény). Bár a kérdés izgalmas tartalmi vitákkal telíthető emberi jogi dilemma, a döntés ilyesmit nem, helyette aggasztó érveléstechnikai problémák sokaságát veti fel. E cikk ezen érvelési hibákra igyekszik rámutatni.

 grumpy-cat

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy érvkészletét és érvelési készségét (pontosabban ezek hiányát) tekintve az utóbbi évek egyik leggyengébb minőségű aktusát tette közzé szerdán az Alkotmánybíróság. Ebben megszüntette a TÉSZ és az Egyezmény 3. cikke (kínzás, vagy embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma) összeegyeztethetőségét vizsgáló eljárást. A tokkal-vonóval durván két és fél oldalas többségi indokolás az indítvány, majd a normatív előzmények (és megváltozásuk) hosszas ismertetése után, „érdemi” részében – többször átszámoltuk – 13 sorban pontosan 2 darab kinyilatkoztatást és ezek összekapcsolására, alátámasztására 0 darab érvet tartalmaz.

Az Alaptörvény államfilozófiája

2015.01.20. 17:47 Ars Boni

A legtöbb alkotmány államfilozófiája, pontosabban államelmélete, ha egyáltalán van ilyen, eklektikusnak, vegyesnek mondható és sajátosan nemzeti. Kereshetjük az Alaptörvényben a nagy államelméleti orákulumokat pl. Arisztotelészt, Szent Ágostont, Macchiavellit, Montesquieut, Kantot, Hegelt, John Stuart Mill-t, Max Webert, Hans Kelsent, Carl Schmittet, vagy akár éppen Bibót és Magyaryt. A maga teljességében egyikőjük sem köszön vissza, hatásuk viszont sok más gondolkodóéval együtt érzékelhető. A magyar Alaptörvénynek is eklektikus államelmélete van bizonyos irányokban erős prioritásokkal.  Írásomban néhány ilyen hangsúly kiemelésére vállalkozom.

Kukorelli István, tanszékvezető egyetemi tanár, volt alkotmánybíró

2014-ben rohamosan csökkent a jogalkotás mértéke

2015.01.20. 07:21 Ars Boni

Vélhetően a három választás (országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati) hatására jelentősen visszaesett az elmúlt évek jogalkotásának intenzitása. Eddig ilyenkor év elején mindig arról számolhattunk be, hogy az előző évhez képest éppen hány száz, ezer, esetleg tízezer oldallal több jogszabály jelent meg, vagy hány százalékkal több törvényt, kormányrendeletet hirdettek ki, ezzel folyamatosan újabb és újabb jogalkotási rekordokat döntve meg. A 2014-es év ezzel szemben a megnyugvás éveként aposztrofálható ebből a szempontból. Sőt! Régen volt már ilyen csend a jogalkotás területén.

5

 

Az elmúlt évben 1032 jogszabály jelent meg a Magyar Közlöny 190 számában. A Közlönyök oldalszáma (amely a jogszabályokon kívül más joganyagokat is tartalmaz) összesen 27 022 oldalra rúgott. Ehhez társult még a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő, melynek 66 száma 14 226 oldalt tett ki. Így összességében a 2014-es magyar joganyag 41 248 oldal terjedelmű volt.

Alapjogok labirintusa: hova vezet Ariadné fonala?

2015.01.17. 21:35 Ars Boni

Igényelhet-e egy vállalat alapjogokat? Létezik-e alapjogsérelem családtagok között? Beleszólhat-e az állam abba, hogy kit hívok meg a partimra? Ezekkel a problémafelvetésekkel és az egyének közötti alapjogsérelem további eseteivel foglalkozik Chronowski Nóra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi docense.

Equality-Discrimination-31

Földhivatal: iratbetekintési és -másolási kérelmek

2015.01.09. 10:52 Ars Boni

(Az Ügyvédvilág.hu írása)

Iratbetekintés és iratmásolat iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton a földhivatalnál – a Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala tájékoztatója.

 A budapesti kerületi földhivatalok ügyfélszolgálatain igénybe vehető iratbetekintés és iratmásolat szolgáltatással kapcsolatban az ügymenet további gyorsítása érdekében az iratbetekintés és iratmásolat iránti kérelmek benyújtását, valamint az időpont-egyeztetést elektronikus úton is lehetővé tette a földhivatal.

elemzés

Szelektív szabadság

2015.01.05. 10:40 Ars Boni

Szekeres Zsolt vendégszerző írása

Az üzletek vasárnap zárva tartatásának lehetősége nem először merül fel Magyarországon, az előzőektől eltérően viszont az Országgyűlés most elfogadta a KDNP javaslatát. A törvény azonban komoly alkotmányossági kérdéseket vet fel.

Az Alaptörvény (a továbbiakban: Atv.) VII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarországon minden embert nagyfokú szabadság illet meg vallása gyakorlásában, beleértve ebbe a különböző vallásos cselekmények végzését. Ez utóbbi magában foglalja az adott vallás által szentnek nyilvánított nap tiszteletét, az aznapra előírt viselkedésminta követését, mely alaptörvényi védelmet élvez.

images

Tíz éve az EU-ban – interjú Dienes-Oehm Egonnal

2014.12.31. 13:52 Ars Boni

2014-ben ünnepelhettük Magyarország jelenkori történelmének egyik legjelentősebb eseményét, hazánk 2004-es EU csatlakozásának tíz éves évfordulóját. Erre tekintettel egy interjúval búcsúzunk 2014-től, amelyben a csatlakozási tárgyalások egyik kulcsszereplőjétől, a ma alkotmánybíró Dienes-Oehm Egontól kértük, idézze fel a 2004-es eseményeket.

Egyúttal köszönjük olvasóink megtisztelő figyelmét, találkozunk 2015-ben!

pic_648

Interjú Vassilios Skourisszal az Európai Unió Bíróságának elnökével

2014.12.29. 09:52 Ars Boni

Az interjút készítette: Lukonits Ádám a PTE ÁJK hallgatója

Az Európai Unió Bíróságának elnökét a jogászi hivatásról és munkájáról kérdezte a Pécsi Tudományegyetem joghallgatója.

jurists_skouris_03_om

Vassilios Skouris 1948-ban született Görögország második legnagyobb városában, Szalonikiben. A berlini Freie Universität-en és a Hamburgi Egyetemen végezte jogi tanulmányait. A Szalonikiben található Arisztotelész Egyetem jogi karának oktatója. 1989-ben és 1996-ban két alkalommal rövid ideig Görögország belügyminisztere. 1999-ben választották az Európai Közösségek Bíróságának tagjává. 2003-ban választották az Európai Unió Bíróságának elnökévé, mely tisztségre 2009-ben újraválasztották.

Ön az Európai Unió Bíróságának az elnöke. Az ország, ahonnan származik, megközelítőleg azonos lélekszámmal rendelkezik, mint Magyarország. Befolyásolta-e kinevezését, hogy szülőhazája nem a legnagyobb európai országok közé tartozik?

Hogy őszinte legyek, úgy gondolom, e körülmény nemigen volt kihatással jelenlegi pozíciómra. Az első megválasztásomra 2003-ban került sor, és ha nem csal az emlékezetem, akkor bírótársaim döntését sokkal inkább európai profilom és tudományos pályafutásom befolyásolta, mintsem bármiféle pozitív vagy negatív geográfiai preferencia.

Ha visszagondolok pályafutásomra, leginkább a Németországban és Görögországban folytatott akadémiai munkásságom, a kutatómunkákban és projektekben való aktív részvételem, valamint az Európai Jogi Egyesületben eltöltött időszakom gyakorolhatott hatást elnökké választásomra, illetőleg a felismerés, hogy a Bíróság elnöke „primus inter pares” egy nagyon fontos és kollektív alapon működő szervezetben.

Milyen szakmai készségeket tart nélkülözhetetlennek ahhoz, hogy valaki az Európai Unió Bíróságán, netán közvetlenül Ön mellett dolgozhasson?

Mielőtt megválaszolnám kérdését, a könnyebb érthetőség érdekében, engedje meg, hogy felvázoljam az Európai Unió Bíróságának a szerepét az európai integráció folyamatában. A Bíróság legfőbb feladata, hogy felügyelje az Európai Unió különféle intézményei, szervei és ügynökségei által kiadott jogi normák törvényességét, valamint hogy biztosítsa az európai uniós jog egységes értelmezését és alkalmazását. Funkciója, ahogyan azt a Római Szerződés 220. cikke is megfogalmazta, hogy gondoskodjon a szükséges jogi garanciákról azáltal, hogy „biztosítja a szerződés értelmezése és alkalmazása során a jog tiszteletben tartását”. A Bíróság napjainkra – a jogfejlesztő tevékenysége során megalkotott doktrínáinak, így például a közvetlen hatály elvének vagy az uniós jog elsődlegessége elvének köszönhetően – olyan intézménnyé vált, amely példátlan transznacionális hatáskörrel rendelkezik. Emellett az intenzív ítélkezési gyakorlatban és a figyelemre méltó ügyteherben is visszatükröződik a Bíróság unión belül játszott tagadhatatlanul fontos szerepe. Ide tartozik az is, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével a Bíróság hatásköre kiszélesedett. A testület jelenleg 28, tagállamonként egy-egy bíróból áll, az ő munkájukat pedig 9 főtanácsnok segíti, akik véleményükkel jelentős hatást képesek gyakorolni a Bíróság gyakorlatára.

Visszatérve kérdésére, látható, hogy az előbb említett kontextus magasan képzett személyi állományt és hivatalnokokat igényel. Ennek megfelelően többféle jogi munkakör létezik az európai bírói testület mellett: nyelvészek, akik a bíróság esetjogát fordítják le az Unió hivatalos nyelveire, kutatók, akik összehasonlító kutatásokon keresztül készítenek elemzéseket az alkalmazható jogok különféle aspektusairól, jogászok, akik az uniós eljárási jog területén tekinthetőek szakértőknek, valamit tanácsadók, akik a bírák munkáit segítik az ítéletek szövegezésekor. E munkakörök eltérő megközelítést és felkészülést igényelnek, ezáltal a szakmai követelmények is differenciáltak, mindazonáltal mindnek alapja az általános jogász végzettség, illetőleg a speciális posztgraduális képzettség a választott munkakör által megkövetelt szakterületen. Annak azonban mára már nincs jelentősége, hogy a munkatársak az Unió mely jogterületéről, jogrendszeréből érkeznek. Amelyet minden jogásztól megkövetel a Bíróság, az a becsületesség és tisztesség, a kollegiális és szakmai etikai követelmények betartása, a szervezőkészség, a professzionalizmus, a felelősségteljesség, a munkateherhez való alkalmazkodás képessége, a megfeszített tempójú és többnyelvű környezetben való együttműködés és kommunikáció képessége, a stressz és a nyomás megfelelő kezelése, a páneurópai célok szolgálatára való elköteleződés, valamint az Európai Unió szolgálatára való hajlandóság. Elengedhetetlen emellett, hogy képesek legyenek koherens szövegek megalkotására és előadására, valamint mélyreható kutatások, elemzések elkészítésére. Mondanom sem kell, hogy a legjelentősebb erény természetesen a diszkréció. A munkatársak kiválasztása egyébiránt szigorú feltételek mentén történik, legyen szó akár átmeneti jellegű munkakörről, mint például a tanácsadók esetében, vagy akár állandó jellegű munkakörről, amelyek betöltése nemzetközi versenyvizsgák útján történik, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) szervezésében.

court-de-justice

Minden bizonnyal számos kötelezettség terheli feladatai ellátása során, munkaterhe pedig igen jelentős lehet. Honnan merít mindehhez motivációt?

Az igaz, hogy e pozíció betöltése olyan terhet rak viselője vállára, amely mellett nehéz a megszokott ritmust tartani. A másik oldalról nézve viszont nincs is szükség nagyobb motivációra, mint hogy az uniós esetjognak az uniós polgárok életére gyakorolt hatását vizsgálhatom. Az uniós jog majd 60 éve tartó folyamatos fejlődése állandó éberséget követel meg az Európai Unió Bíróságától annak érdekében, hogy a jogi normákban foglalt célok teljesülhessenek, illetve hogy a bírói jogalkalmazás homogén maradhasson. Ebből adódóan talán már sejthető, hogy a bírák és a főtanácsnokok szerepe alapvető jelentőségű és kihívásokkal teli. Mint elnököt valóban számos kötelezettség terhel és a rám eső munkateher is jelentős. Motivációm annak köszönhetem, hogy része lehetek ennek az intézménynek, illetve az általa játszott kiemelkedő szerepnek az uniós jog megfelelő értelmezése és alkalmazásának felügyelete terén. Az Unió működésében való részvételre vonatkozó személyes ambícióimon, továbbá a szüntelen személyes és szakmai kihívásokon túl, motivációm abból a tudatból is ered, hogy a Bíróság ítéletei nem csak a tagállami belső jogokra gyakorolhatnak hatást, hanem az uniós polgárok mindennapi életére is. Ebből adódóan nekünk, mint az európai bíráskodás letéteményeseinek rendkívül körültekintőnek, pártatlannak és szisztematikusnak kell maradnunk ítéleteinkben. E feladat teljesítése alkalmával azonban nem egyénileg járunk el, hanem csapatban, amely szellemiség szintén jelentős motivációt ad munkám ellátásához.

Milyen tanácsokat adna azon joghallgatók számára, akik hasonló aspirációkkal rendelkeznek, mint Ön?

Nos, ahogyan arra már korábban is rámutattam, az Európai Unió Bíróságán betölthető pozíciók elérése nem a szerencsén múlik, hanem hosszú távú befektetések és kemény munka eredménye. A bírói pozícióhoz vezető út – tekintve saját tapasztalataimat, illetve ismerve kollégáim munkásságát – a tudás folyamatos építésén, fejlesztésén, valamint a célok felismerésén és priorizálásán keresztül halad. Napjainkban a jogászok életük végéig tudásuk csiszolására kényszerülnek, és erre kiváló példaként szolgálnak az uniós bírák.

Örömmel mondhatom el magamról, hogy a Bíróságon szerzett tapasztalataim mellett hosszú akadémiai munkásságomnak köszönhetően – mint egyetemi professzor, kutatásigazgató, tanácsadó, és mint az 1997 óta működő thesszaloniki Nemzetközi és Európai Gazdasági Jogi Központ, vagyis az első igazán úttörő, uniós joggal foglalkozó görög kutatóközpont igazgatója – lehetőségem adódott, hogy részt vegyek jogászgenerációk képzésében, akik közül később többen is eredményesen szolgálták az európai közigazgatást.

Fontos, hogy a joghallgatók képességeiknek megfelelően jelöljék meg céljaikat és ezek elérése közben ne veszítsék el irányérzéküket, hogy ismereteik mindig naprakészek legyenek, valamint – és talán ez a leglényegesebb –, hogy folyamatosan gyakoroljanak és tapasztaljanak, elsősorban szakmai munkásságuk korai szakaszában. Ehhez pedig kitartásra lesz szükségük, valamint arra, hogy az adott pillanatokban meghozzák a szükséges áldozatokat.

***

süti beállítások módosítása