(Az Ügyvédvilág.hu írása)

Autóval, motorral vagy akár biciklivel közúton haladva jogos a félelem attól, hogy egy szarvas, vaddisznó, vagy bármilyen nagyobb vad az úttestre ugrik, vagy az autónak rohan és a vezető még kisebb sebesség mellett sem tudja elkerülni a balesetet.

Kötelező átnevezni a Ságvárit? Ki és milyen alapon dönt erről? Mennyire jogszerűek és következetesek az Akadémia döntései?

Az ELTE a régi rendszer állatorvosi lova. Nincs kőbe vésve a 300-as minimumpontszám. Bérkommunizmus helyett kiemelt fizetést kapnak a legjobb oktatók – a kiválasztásukba a hallgatók értékelése is bele fog számítani. A felsőoktatás átalakításának soron következő lépéseiről beszélt Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes-államtitkár a Közgazdászok a Közpolitikában diákszervezet rendezvényén a Corvinus Egyetemen. A téma aktualitását jól mutatta, hogy a hallgatóság sorai között ült az egyetem rektora és rektorhelyettese is.

Genzwein Ferenc, a Testnevelési Egyetem kancellárja átveszi kinevezési okmányát Balog Zoltántól.

A veszprémi vereséggel megszűnt a Fidesz kétharmados parlamenti többsége. Az utóbbi időben politikusok és elemzők is írtak arról, hogy milyen következményei lehetnek ennek a következő évekre nézve. A legtöbben annyit állapítottak meg, hogy a kérdés csupán szimbolikus jelentőségű. A helyzet azonban ennél bonyolultabb: cikkünkben bemutatjuk, hogy hol lehet szerepe a kétharmados többségnek a közeljövőben.

Az Amszterdami Szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unió közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. Noha e cikk már közel két évtizede része az EU közjogának, az az elmúlt években került az európai és a hazai közvélemény érdeklődésének fénykörébe, leginkább a 2010-ben Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat és az új alkotmány megítélésről szóló folyamatos viták miatt.

Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tavaly november óta öt jelentős ügyben hozott döntést, melyek közül három esetben a magántulajdon sérelme miatt, két alkalommal pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt marasztalta el hazánkat. Jelen cikkben az első négy eset, míg jövő héten terjedelmére tekintettel a Nagy Béláné kontra Magyarország ügy kerül bemutatásra.

A számos adózót érintő, fontos határidő közeledtével, érdemes ismételten felhívni a figyelmet, hogy a magánszemélyek legkésőbb február 16-áig kérhetik az adóhatóság közreműködését a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez.

A munkavállalónak fizetendő munkabér összegét a minimálbér mellett a garantált bérminimum intézménye is kötelező erővel szabályozza. Mi az a bérminimum, kinek és milyen esetben jár? Hogyan dönthetjük el egy adott munkakörről, hogy alkalmazandó-e rá? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a témát röviden áttekintő következő cikk.

2014 decemberében hullámként söpört végig a hír az Európai Unió (‘EU’) jogával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével (‘EJEE’) egyaránt foglalkozó gyakorló jogászok és akadémikusok körében. Mindezt az Európai Unió Bíróságának (‘EUB’) az EU-nak az EJEE-hez való csatlakozásáról szóló csatlakozási megállapodás tervezetéről (‘CsMT’) hozott véleménye váltotta ki. Nagy meglepetésére a CsMT nem felelt meg az EU-szerződések rendelkezéseinek. A Bíróság megközelítése éles ellentétben áll Kokott főtanácsnok korábbi véleményével, a tagállamok (kivétel ez alól Luxemburg, Málta, Horvátország és Szlovénia, mely országok tartózkodtak az észrevételezéstől), valamint más EU-s intézmények beadványaival. Az EUB-bal ellentétben, előbbiek egyaránt arra jutottak, hogy a CsMT megfelel az uniós jognak. Jelen cikk nem tér ki a rendkívül bonyolult vélemény egészére, illetve általában a csatlakozásra, célja pusztán az, hogy egy általános képet adjon a Bíróság véleményéről azoknak, akik nem annyira járatosak az EU és az EJEE jogában. A cikk Michèle Finck (University of Oxford): The Court of Justice of the European Union Strikes Down EU Accession to the European Convention on Human Rights: What Does the Decision Mean című blogbejegyzésének fordítása.

2014. december 18-án az Európai Unió Bírósága (EuB) egy dán bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul kimondta, hogy habár sem az alapszerződésekben, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájában nincsen védve a túlsúly, mint hátrányos megkülönböztetési alap, az EU fogyatékosságként értelmezve védi az adott személyt, ha az a túlsúlyából kifolyólag korlátozva van a teljes, hatékony és más munkavállalókkal a szakmai életben való egyenlő szerepvállalás tekintetében. Az írás a Jogtudományi Intézet blogján jelent meg.

képünk illusztráció