Ellentmondások az Akadémia Ságvári-döntésében

2015.02.25. 23:24 Ars Boni

Kötelező átnevezni a Ságvárit? Ki és milyen alapon dönt erről? Mennyire jogszerűek és következetesek az Akadémia döntései?

sagvari

Az utóbbi napokban a szegedi általános iskola és gimnázium elnevezése kapcsán újra lángra kapott egy régi-új vita a médiában és a közösségi portálokon, amelynek központi kérdése, hogy: “Kiről, illetve miről lehetséges a mai Magyarországon céget, közterületet, sajtóterméket, médiaszolgáltatást, civil szervezetet, vagy közintézményt elnevezni?

Az apropót az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola várható átkeresztelése szolgáltatta, amely intézmény nevei gyakorlatilag fogalommá váltak a dél-alföldi városban. A gimnáziumban az első tanév 1955. szeptember 1-jén vette kezdetét, és az Oktatásügyi Minisztérium 1956. január 28-i rendelete nyomán viseli Ságvári Endre nevét. Az általános iskola és a gimnázium története ettől kezdve szorosan összefonódik a város és az egyetem történetével. A gimnáziumot a lassan hatvan éves múltja méltán emelte a város legrangosabb oktatási intézményei közé. “Ságváris“-nak lenni életérzés, rang, közös diákélmény, kollektív tudatalatti volt az itt tanuló nemzedékek számára, sugallják az öregdiákok visszaemlékezései az átnevezés ellen küzdő közösségi oldalon. (1) A jelen írás születésekor már több mint nyolcezer követőt számláló közösség folyamatosan hízik, ahogy a diákok és szülők, öregdiákok és szimpatizánsok csatlakoznak a közös identitásvédelemhez.

A heves és érthető érzelmi viták, az egymásnak küldött nyílt levelek (2) és blogbejegyzések (3) mellett érdemes megismerni a polémia alapját jelentő törvényi rendelkezéseket és a Magyar Tudományos Akadémiának a tárgyban született szakmai állásfoglalásai tükrében kialakult helyzetet.

A törvényi háttér

A szóban forgó szabályozás alapja az a törvény (“Törvény“), (4) amely több, a szabályozási cél szempontjából releváns törvényt módosított, (5) többek között az önkormányzati törvényt (“Ötv.“). (6) A változtatás tartalma minden törvény esetében hasonló volt: cég, közterület, sajtótermék, médiaszolgáltatás, civil szervezet, közterület vagy közintézmény elnevezésében vagy címében “nem szerepelhet

  1. a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
  2. b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

A Törvény nem ad definíciót arra, hogy milyen attribútumok alapján kell valamely társadalmi-politikai berendezkedést önkényuralminak tekinteni, és erre példálózó felsorolást sem ad. A Törvény nem szűkíti le a szabályozási kört a magyarországi önkényuralmi rendszerekre, ezért nyilvánvalóan ide tartozik bármely XX. századi önkényuralmi rendszer, bárhol is valósult meg a világon. Érdekes ebből a szempontból a törvényhez fűzött rövid indokolás, amely a következőképpen mutat rá a szabályozás szükségességére: “Hazánkban jelenleg egyre erősebb nyomás érezhető mind a lakosság, mind a média irányából a diktatúrákhoz, elsősorban a kommunista diktatúrához, valamint a tanácsköztársasághoz köthető személyekről elnevezett utcanevek, intézmények, társadalmi szervezetek nevének megváltoztatásával kapcsolatban.” Bár az indokolás kifejezetten csak a baloldali diktatúrákra utal, a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján egyértelmű, hogy a fasiszta diktatúrák is beletartoznak a Törvény szabályozási körébe. Annak, hogy az indokolásban hivatkozott társadalmi igény a baloldali diktatúrákhoz köthető elnevezések megszűntetésével kapcsolatosan fogalmazódott meg, nyilvánvaló történelmi okai vannak.

lenin2

A jogalkotó természetesen számított arra, hogy adott esetben kétséges lehet az, hogy egy adott személy, kifejezés vagy szervezet mennyiben kapcsolható össze a XX. századi önkényuralmi rendszerekkel. Az elnevezésekkel kapcsolatos bármely kétség esetén az elnevezésre jogosult szervnek, vagy a nyilvántartó hatóságnak (cégbíróság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, bíróság, önkormányzat) a Magyar Tudományos Akadémiát (“Akadémia“) kell a kérdésével megkeresnie, és bekérnie az Akadémiának a kérdéssel kapcsolatosan kialakított állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy a Törvény az állásfoglalás kiadására semmilyen részletszabályt (eljárásrendet) nem rögzít, az Akadémia elnöke szabályzatot adott ki a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának megfelelőségi vizsgálatáról. (7) A szabályzat értelmében az ilyen megkeresések érdemi vizsgálatát az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja végzi el. Az Akadémia Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztálya vezetőjének egyet nem értési joga van a kialakított állásponttal kapcsolatosan, vitás esetekben pedig végső soron az Akadémia elnöke dönt. (8)

Fontos, hogy az Akadémia csak kérelemre jár el, hivatalból egyetlen elnevezést sem vizsgál. Ebből következően az Akadémia minden állásfoglalása mögött valós (akár az elnevezés megvalósítása, akár megszüntetésére irányuló) igényt feltételezhetünk. Az átnevezések első hulláma a közterületeket érintette, (9) és ennek kapcsán az Akadémia az állásfoglalásaiból “Összefoglaló a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel összefüggő szakmai vizsgálatról” címmel összefoglalót (“Összefoglaló“) adott ki, (10) amely folyamatosan bővül újabb állásfoglalásokkal. Bár az Összefoglaló bevezetője csak az Ötv. alapján történő megkeresésekre utal, vélelmezhető, hogy az Akadémia az Összefoglalóban foglaltakkal azonos tartalmú következtetésekre jutna a Törvény által módosított más jogszabályhelyekre alapított megkeresések esetén is. További érdekesség, hogy az Összefoglaló bevezetője úgy fogalmaz, hogy az Akadémia “nem kötelező érvényű” állásfoglalást fogalmaz meg. Ezt a logikát erősíti, hogy több esetben az Akadémia az egyes elnevezésekkel kapcsolatosan csak annyit mond, hogy az elnevezés használata “nem javasolt“. Ez az értelmezés nyilvánvalóan ellentétes azzal a jogalkotói szándékkal, amely a kétséges elnevezések érdemi eldöntésétaz Akadémia hatáskörébe utalta.

Megállapítások az Összefoglaló értelmezési gyakorlatával kapcsolatosan

Az Összefoglaló jelen formájában mintegy 233 elnevezéssel kapcsolatosan tartalmaz állásfoglalást. A vizsgálni kért elnevezések túlnyomó része személynév, kisebb részben egyszerű főnév (pl. alkotás, béke, mártírok). A jelen írás az egyes személyek életútjának értékelése szempontjából kíván betekintést adni az Összefoglalóból kirajzolódó érvrendszerbe. (11) A felterjesztett személynevek között vannak széles körben ismertek (pl. Horthy Miklós, Kun Béla, Marx Károly), ám a legtöbben olyanok, akiknek a történelem alakításában jóval kisebb szerep jutott, és legfeljebb a helyi közösségek körében alakulhatott ki róluk megalapozott kép, össztársadalmi szinten semmiképpen.

Egyértelmű állásfoglalás hiánya

Ami első átolvasás után feltűnő, hogy az Összefoglaló nem minden esetben ad világos iránymutatást az elnevezés megengedhetősége vagy meg nem engedhetősége kérdésében, nem áll ott minden egyes állásfoglalás végén világos végkövetkeztetés. Egyes esetekben teljesen bizonytalan az akadémiai konklúzió tartalma (pl. Bán Tibor, Boros Mátyás, Sipos Dénes, Stollár Béla), más esetekben (pl. Asztalos Ferenc, Majzik Viktor, Pálfy János) egy jóhiszemű értelmezéssel kikövetkeztethető ugyan az Akadémia álláspontja, ám ezekben az esetekben is megnyugtató volna, ha az Akadémia expressis verbis kimondaná, hogy értelmezése szerint az adott személy neve használható-e közterület elnevezésként vagy nem? Tehetné ezt különös tekintettel arra, hogy az Összefoglalóban szereplő elnevezések éppen azért kerültek bele az Összefoglalóba, mert kétséges volt, hogy megengedhetőek-e vagy sem? Ebben a formában azonban a későbbi érdeklődők számára – akikben szintén kétség merül fel valamely elnevezés kapcsán – az Összefoglaló nem nyújt egyértelmű támpontot, és adott esetben további értelmezés iránt ismét az Akadémiához kell, hogy forduljanak.

Az “elkövetési magatartás” vizsgálata

A tiltólistára kerülő személyek részéről az elkövetési magatartás abban áll, hogy az önkényuralmi politikai rendszer megalapozásábankiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltsenek be. Az elkövetési magatartás értelmezésekor a szavak általánosan elfogadott, a köznyelvben, a hétköznapi életben használt értelme alapján érdemes kiindulnunk. A megalapozás ebben az értelmezésben közvetlen vagy közvetett hozzájárulás az önkényuralmi rendszer megteremtéséhez. A Tormay Cécile nevéhez fűzött állásfoglalás (12) egyértelművé teszi, hogy az önkényuralmi rendszer megalapozásában való részvétel nem korlátozható a döntéshozó vagy végrehajtói részvételre (közvetlen részvétel), hiszen nagyon sokan ideológusként és propagátorként (a szellemi teljesítményük révén) szerepet játszottak a későbbi önkényuralmi rendszer szellemi hátterének és társadalmi beágyazottságának kiépítésében (közvetett részvétel).

kiépítésben betöltött vezető szerep értelmezésem szerint lényegében megegyezik a megalapozásban való közvetlen részvétellel, vagyis az önkényuralmi politikai rendszer megteremtése során a döntésekben vagy azok végrehajtásában való részvétellel. A különbséget a kiépítés és a megalapozásban való közvetlen részvétel között az jelenti, hogy előbbinél a döntések meghozásának és azok végrehajtásának közvetlen célja a hatalom megszerzése.

fenntartás az előbbi két magatartástól időben elkülönül és megszerzett hatalom megtartásában történő közreműködést jelenti.

 lenin-körút

A vezető szerep ismérveinek kidolgozatlansága

Az Összefoglalóban található állásfoglalásokból nem rajzolódik ki egyértelmű irány az önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában betöltött “vezető szerep” tartalmának értelmezése tekintetében, bár a Törvény nyelvtani értelmezése alapján ez szükséges ismérv valamely elnevezés használatának indexre tételéhez. Ami az Akadémia gyakorlatából egyértelműen megállapítható, hogy a vezető szerep betöltése nemcsak az országos politikában való részvétellel, országos ismertséggel rendelkező személyek esetén állapítható meg. Több ízben csak a helyi közösségek számára ismert, az önkényuralmi rendszerek helyi hatalomépítésében vezető szerepet betöltő személyeket (pl. Bálint Balázs, Bernáth Lajos, Bundzsák István, Császy László, Takács György) is a nem ajánlott kategóriába utal az Akadémia, bár az Összefoglaló ezeket a személyeket a betöltött pozíciójukon kívül egyéb antidemokratikus vagy bűncselekménynek minősülő cselekményekkel nem vádolja. Ez a megközelítés érthető, ha abból a feltevésből indulunk ki, hogy különösen a helyi közösségek érzelmeit sérthetné, ha valamely közterület a diktatúrára emlékeztető helyi vezetőről kerülne elnevezésre.

A vezető szerep mibenlétének további értelmezésével az Akadémia azonban adós marad. Különösen érdekes ebből a szempontból Fazekas Gábor esete, akiről az Összefoglaló az alábbi konklúziót tartalmazza: “Bár szerény mértékben, de szerepet vállalt a tanácsköztársaság önkényuralmi rendszerének rövid idejű fenntartásában, ezért róla közterület nem nevezhető el.” Ez a végkövetkeztetés felveti azt a kérdést, hogy az Akadémia nem értelmezte-e contra legem a Törvény vonatkozó jogszabályhelyét? Valóban elegendő-e a Törvény alapján a szerény mértékű szerepvállalás az önkényuralmi rendszer fenntartásában játszott vezető szerep megállapításához?

Különösen hasznos lenne a vezető szerep egyértelművé tétele olyan személyek értékelésekor, akik elvi alapon valamely önkényuralmi politikai rendszer (adott esetben emblematikus) követői voltak, ám személyes tevékenységükkel elhanyagolható mértékben járultak hozzá a rendszer megalapozásához, kiépítéséhez vagy fenntartásához.

A közhatalmi pozíció hiányának megítélése

Első pillantásra talán kézenfekvőnek is tűnik az az értelmezés, hogy a vezető szerep megfelel a közhatalmi pozíció betöltésének. Azonban az Összefoglaló egyik legellentmondásosabb aspektusa éppen a hatalmi pozíció hiányának (vagy meglétének) megítélése, amely tekintetben nem rajzolódik ki következetes értelmezés. Az Akadémia bizonyos esetekben a hatalmi helyzet, a közhatalmi pozíció betöltésének hiányát különösen nyomatékos érvnek tartotta valamely elnevezés megengedhetősége mellett (pl. Bacsó Béla, Benedikt Ottó, Váci Mihály, Zelk Zoltán), annak ellenére, hogy az adott személy meggyőződését tekintve egyértelműen köthető volt valamely önkényuralmi rendszerhez. Ennek ellenkezőjére is találunk ugyanakkor példát, egyes személyeket (pl. Fürst Sándor, Kulich Gyula, Micsurin, Rosenberg házaspár, Rózsa Ferenc) az Akadémia annak ellenére a nem javasolt kategóriába utalt, hogy kizárható volt, hogy az adott személy bármikor is közhatalmat gyakorolt volna. Az Akadémia álláspontjának követhetetlenségét tovább bonyolítja, hogy egy esetben (Ankli József) annak ellenére sem állapította meg az elnevezés kizártságát, hogy az illető bizonyíthatóan formális funkciót is betöltött valamely diktatúra idején.

A fentiekből következik, hogy a közhatalmi pozíció betöltése vagy annak hiánya önmagában nem szolgálhat alapul az egyes elnevezések egyértelmű megítéléséhez. Ez abban a tekintetben mindenképpen sajnálatos, hogy az Akadémia az Összefoglalóban gyakran hivatkozik erre az ismérvre mint központi attribútumra, ugyanakkor a fenti ellentmondó végkövetkeztetések tükrében a közhatalmi pozíció betöltésének ténye semmilyen szinten nem ad egyértelmű iránymutatást. Egyéb, a döntést érdemben befolyásoló, az értelmezést segítő és általánosabb értelemben alkalmazható, zsinórmértékszerű ismérv ugyanakkor nem lelhető fel, így nem egyértelmű, hogy adott esetben az értelmezés során a mérleg nyelve milyen érvelés alapján lendült ki az egyik vagy másik irányba.

Megtértek és kihasználtak

Külön figyelmet érdemelnek azok a személyek, akik személyes életútjának értékelése lehetővé teszi a nem javasoltból a javasolt kategóriába való átkerülést. Ennek eklatáns iskolapéldája Nagy Imre, 1956 mártír-miniszterelnöke, de találunk erre egyéb példát is (pl. Stromfeld Aurél, Zelk Zoltán). Fájó ugyanakkor, hogy az Összefoglaló kevés helyen ad teret egy-egy személy szerepének differenciáltabb elemzésére, és még ha ezt meg is teszi, némileg ellentétes végkövetkeztetésekre jut (vö. Horthy Miklós és Károlyi Mihály). Egy-egy személy esetében ugyanis az életút árnyaltabb feltárása akár eltérő végkövetkeztetésekhez vezethetne.

Jogos kérdésként merül fel, hogy az Akadémiának mennyiben van mérlegelési joga abban a kérdésben, hogy egyes személyeket, annak ellenére, hogy egyértelműen részt vettek az önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában, mégis az ajánlható kategóriába sorol? Meg kell állapítani, hogy a Törvény nem ad lehetőséget erre, az Akadémiának mintha nem lenne ebben semmiféle mérlegelési jogköre. Ha ez valóban így lenne, ez azt is jelentené, hogy még Nagy Imre neve sem lenne használható az elnevezések során. Ugyanakkor a feladat és a Törvény megfogalmazásából szükségszerűen következik egy értékítéletet is megfogalmazó mérlegelés, és az már az Akadémia szerepfelfogásán múlik, hogy ezt a mozgásteret meddig bővíti, és milyen esetleges belső ellentmondásoknak hagy teret. A fentiek természetesen nem Nagy Imrének a magyar társadalomban kialakult pozitív képét kérdőjelezik meg, sokkal inkább a szabályozási megoldás hibájára utalnak. A Törvény tudományos köntösben az Akadémiára telepítette számos politikai döntés meghozatalának a feladatát.

Külön csoportba sorolhatók azok, akik önmagukban a tevékenységük alapján nem lennének kizárhatóak az elnevezésre javasolt személyek köréből, azonban a (sok esetben haláluk utáni) diktatúra propagandája eltúlozta vagy meghamisította szerepüket, eltorzítva láttatta a meggyőződésüket, és jelképeket faragott belőlük. Az ilyen személyek esetén az Akadémia több állásfoglalása megengedő álláspontra helyezkedik (pl. Bacsó Béla, Engels Frigyes, Gagarin, Makarenkó, Somogyi Béla), ám ennek ellenkezőjére is bőven találunk példát (pl. Hámán Kató, Marx Károly, Micsurin, Rosenberg házaspár, Schönherz Zoltán). A jelképként később felmutatott személyek közül Fürst Sándor esetében például azon túlmenően, hogy meggyőződéses és aktív kommunista volt (akit a biatorbágyi híd felrobbantásának ürügyén politikai okokból felakasztottak), az Összefoglaló semmilyen egyéb terhelő körülményt nem állapított meg. Róla is egyszerűen azért nem lehet közterületet elnevezni, mert igazságtalan halála után úgy tizenöt évvel egy önkényuralmi rendszer mártírként kezelte.

Ságvári Endre

Ságvári Endre

A Ságvári Endréről kialakított állásfoglalás kritikája

 Az Összefoglaló 193. oldalán található a Ságvári Endréről kialakított állásfoglalás:

Jogász, fővárosi tisztviselő (1913–1944). Az 1930-as évek második felétől kapcsolódott be az antifasiszta illegális kommunista mozgalomba. Az Országos Ifjúsági Bizottság egyik vezetője. 1942-től illegalitásba vonult. 1944-ben a Békepárt Béke és Szabadság című lapjának szerkesztője. Tevékenységét a csendőrség felfedte, és a letartóztatására tett kísérletkor fegyveres harcban halálos sebet kapott. Neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk, mivel értelmezésünk szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható.”

Ságvári Endre nevét az akadémiai állásfoglalás azért nem tartja megengedhetőnek, mert az “politikai rendszer fenntartásához kapcsolható“. Ez a következtetés a nyelvtani értelmezés szabályai alapján a Törvény rendelkezéseivel ellentétben állónak tűnik, tekintettel arra, hogy a Törvény szövege alapján nem elégösszefüggésbe hozni az adott személy nevét az önkényuralmi rendszerrel, a tiltáshoz az szükséges, hogy az adott személy a rendszer “fenntartásában vezető szerepet” töltsön be. A fenntartásban való vezető szerep betöltése aktív magatartást feltételez, amelyet szükségszerűen csak a rendszer megalapozása és kiépítése (megvalósulása) után fejthetett volna ki Ságvári. Ságvári Endre korai halála kizárja ezt, hasonlóképpen Áchim Andráshoz, akivel kapcsolatosan az Összefoglaló úgy fogalmaz: “bár nevének használata közterület vagy közintézmény elnevezésében a kommunista diktatúra idején vált általánossá elsősorban halálának körülményei miatt, a törvény értelmében maga a személy nem vett részt XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában” (vö. Áchim András). Ságvári Endre életútja inkább azokkal a személyekkel mutat párhuzamot, akiket a kommunista hatalom a saját imázsának építésére felhasznált.

Bár az Akadémia állásfoglalása nem hivatkozik arra, hogy Ságvári Endre a kommunista rendszer megalapozásában vagy kiépítésében részt vett volna, ám Ságvári Endre tevékenységének ilyen irányú értelmezése sem feltétlenül adna alapot arra, hogy a Törvény alapján Ságvári Endre neve a nem javasolt kategóriába kerüljön. Egyfelől Ságvári Endre nem vett részt közhatalom gyakorlásában, s ez a tény a fentebb kifejtettek értelmében egy kiemelt (ám az ott hivatkozott példák alapján nem perdöntő) ismérv. Másfelől a szegedi iskola névadója tevékenységének vezető szerepként való láttatása is vitatható.

Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium épülete - Szeged

Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium épülete – Szeged

Kötelező-e átnevezni az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumot és Általános Iskolát?

A vita szempontjából fontos kiemelni, hogy a Törvény az elnevezéssel kapcsolatos kétség esetén csak meghatározott szervek számára (cégbíróság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, bíróság, önkormányzat) teremt kötelezettséget. A gimnázium és az általános iskola a Szegedi Tudományegyetem szervezeti egysége, és ő gyakorolja az iskolák feletti fenntartói jogokat is. (13) Fenntartói jogkörében eljárva a Szegedi Tudományegyetem dönthet a köznevelési intézmény nevéről. (14) A Szegedi Tudományegyetem számára pedig nincsen jogszabályi kötelezettség az átnevezésre, hiszen sem az Ötv., sem pedig a Törvénnyel módosított egyéb jogszabályok hatálya alá nem tartozik.

Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem felett a fenntartói és alapítói jogokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja, (15) így bele tud szólni akár az egyetem egyedi döntéseibe is. Természetesen a fenti okfejtés alapján az EMMI-t sem terheli jogszabályi kötelezettség arra nézve, hogy átnevezze az iskolákat. Ellentétben a Törvény hatálya alá tartozó szervekkel, a Kormány saját magatartását nem törvénnyel szabályozza. Érthető azonban, hogy ha az átnevezésre törvénnyel kötelezi a tőle független szerveket, a kormánynak jogszabályi kötelezettség hiányában is élen kell járnia abban. hogy eltűnjenek a Törvény rendelkezéseinek nem megfelelő elnevezések. Az EMMI az átnevezés kapcsán pedig érthetően az Akadémia állásfoglalása alapján fog eljárni.

A polémia lezárása kapcsán egy felemás megoldási javaslat is felmerült, amely szerint az iskolák nevéből csak az “Endre” szót törölnék. Nem vagyok benne biztos, hogy egy ilyen megoldás a Törvény szellemével feltétlenül összhangban állna, azonban a hasonló megoldások soha nem álltak messze a magyar néplélektől, pl. a szegedi Marx tér Mars térre keresztelése, vagy a budapesti Károlyi Mihály utca átnevezése Károlyi utcára.

Tekintettel az elmúlt napok vitáira, különösen fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jelen írás egy társadalmi vita jogi szempontú megközelítése, elemzése. A fentebb megfogalmazott álláspont nem kívánja a vitát eldönteni, ezt a jogot nem is vindikálhatja magának. Nem helyettesíti a témával kapcsolatos társadalmi párbeszédet sem, legfeljebb jogi szempontokkal dúsítja azt.

egy Ságváris öregdiák

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Végjegyzetek:

 (1)       https://www.facebook.com/#!/HagyjatokASagvarit?fref=nf

(2) http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/barok_istvan_a_sagvariert_a_sagvarizmusrol/2418659/ éshttp://szegedma.hu/hir/szeged/2015/02/sagvari-atnevezes-repassy-az-iskola-nem-politizalhat.html

(3)      http://csuriakos.blog.hu/2015/02/22/a_szegedi_sagvari-vitahoz

 (4)       az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény

(5)       Az Ötv. mellett még a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló; a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló; a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényeket.

(6)       Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

(7)       A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 39/2012. (XII. 17.) számú határozata a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmának megfelelőségi vizsgálatáról; elérhető:http://mta.hu/data/cikk/11/97/91/cikk_119791/339_2012onkenyuralmi_rendszerekhez_kotheto_elnev_tilalmanak_megfeleloseg.pdf

(8)       uo. 4. § (2)-(4) bekezdés

(9) http://index.hu/belfold/2013/03/12/mta_megmenti_gagarint/

és http://hvg.hu/itthon/20130423_Marx_aggalyos_Gagarin_maradhat__utcaneve

(10)    http://mta.hu/data/cikk/13/13/63/cikk_131363/osszefoglalalo__XX._szazadi_onkenyuralmi_rendszerek_b.pdf

(11)     Tehát a fent idézett Törvényi rendelkezés a) pontja alapján.

(12)     Összefoglaló 223. o.

(13)     http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/web/alap/szmsz2013.pdf

(14)     a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés

(15)     http://www.u-szeged.hu/szabalyzatok

A bejegyzés trackback címe:

https://arsboni.blog.hu/api/trackback/id/tr287220205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.26. 05:53:02

Ságvári esetében van a jogi oldal és a politikai oldal. A kettő dolog teljesen külön van.

A jogi oldal egyértelmű: Ságvári idegen ügynök volt, hazaáruló, háborús időben a hazája ellenségét segítette, rendőrt gyilkolt. Bűnös.

A politikai megítélés pedig már teljesen szubjektív, ehhez a következő kérdésekre kell válaszolni:
- megengedhető-e, ha egy állampolgár fegyveresen saját hazája ellen fordul, amikor az neki nem tetsző politikát folytat?
- megengedhető-e, ha egy állampolgár háború alatt saját hazája ellenségét segíti, mert azt gondolja, az ellenségnek van igaza?
- szabad-e a haza fegyveres alkalmazottját megölni politikai okokból?

Ha mindezt végigveszed, meglátod, nem lehet ezekre olyan választ adni, mely MINDEN esetben alkalmazható. Mindig aszerint fogsz válaszolni, hogy TE melyik oldalt támogatod.

Objektív mérce NEM LÉTEZIK.

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 18:58:33

Értem, hogy van még bolsi rendesen, de azt nem értem, mit kell ennyit szarakodni ezen.

Ságvári ebbéli minőségében komcsi volt, még akkor is, ha a cionista szárnyból. Nem kérünk belőle és a törvény szerint sem lehet róla elnevezni közintézményt.

Jó hogy nem azon vitatkozunk, hogy miért nem lehet hajnalban 120-al menni a Hungárián, hiszen úgy sincs forgalom, ráadásul nekem nem tetszik a sebesség korlátozás.

dr kíváncsivagyok 2015.02.26. 19:23:59

Legyen Simicska Lajos Gimnázium...
Ebbe senki sem tud belekotni , mert ellensege a Fidesznek és a Demokratikus ellenzéknek is...duplán heroikus !

beszélő majom · http://beszelomajom.blog.hu 2015.02.26. 19:34:02

"A Törvény nem ad definíciót arra, hogy milyen attribútumok alapján kell valamely társadalmi-politikai berendezkedést önkényuralminak tekinteni,"

A kommunizmus önkényuralom volt. Ságvári pedig kommunista volt.

Amellett persze, hogy rendőrgyilkos is volt.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 19:37:07

Kurvára tetszik, hogy a mostanság orrba-szájba kommunistázó libsik most anyatigrisként oltalmazzák ezt a komcsi terroristát:DDD

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 19:38:38

@dr kíváncsivagyok:
Ha megengeded, hogy közbeszóljak: ez kivételesen szellemes beszólás volt.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 19:51:21

@♔bаtyu♔:
Amikor Marxot kivitték a Közgázról, mekkora hisztit csaptak akkor is a hazaszerető antikommunista libsik:)

anyadmajma 2015.02.26. 19:54:17

@♔bаtyu♔: @Tudományos libsizmus: ti vagytok a a hazaáruló bolsevikok, idióták.
Minket, akik nem vagyunk agyhalottak, komcsizni szokás, seggfejek.
Titeket meg gecizni is.
Ennyit se tudtok megjegyezni, faszkalapok?
Amúgy meg Ságvári mitől lett volna kommunista? Ellenetek harcolt a háborúba, antifaszita ellenálló volt. Zseniálisan ötvözitek a náci és a bolsi eszméket-módszerket, ezt el kell ismerni. Legalább ti is tudtok valamit.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 19:59:28

@dr kíváncsivagyok:
Egyébként engem ez a "demokratikus ellenzék" süketelés a "demokratikus Berlin"-re emlékeztet. A keletnémet kommunisták kibaszottul megsértődtek mindig, ha Kelet-Németországot vagy Kelet-Berlint mondott valaki. A szovjet zóna nagyon gáz lett volna, ezért megkülönböztetendő magukat a nyugati szektoroktól kitalálták maguknak ezt a sületlenséget: demokratikus Berlin.

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 20:00:56

@anyadmajma: De hülye vagy b+. "Ságvári mitől lett volna kommunista".

Kommunista párttagkönyve volt gyökér:))))

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 20:04:32

@Tudományos libsizmus: Ja ez olyan mint a "demokratikus ellenzék".

At összes antidemokratikus dolog az ő kezükhöz tapad. Cenzúra, rendezvények, politikai gyűlések betiltása, szemkilövetések, erőszakos cselekedetek.

Orrbánék a diktátor, ahol a rendőrök a személyit alig merik elkérni azoktól, akik dobálnak, vagy betörnek párt, vagy állami épületekbe.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 20:13:43

Szerintem Horst Wesselről is simán el lehetne nevezni egy gimnáziumot. Horst Wessel a nemzetiszocialista mozgalom mártírja volt. Egy kurvákat futtató (strici) kommunista ölte meg 1930-ban. Ő A híres Horst Wessel Lied szerzője, amely meghallgatható itt az érdeklődők számára: www.youtube.com/watch?v=3UWTRnzKXG8

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 20:19:29

@♔bаtyu♔:
Nem, mert rosszul látod. Ő antifaszita ellenálló volt, nézd csak meg @anyadmajma hozzászólásában:D

anyadmajma 2015.02.26. 20:20:31

@♔bаtyu♔: És, orbánnak is volt. akkor az is komcsi? ja nem, az bolsi, bocs. Ja meg a kövér, akinek az apja ítélte halálra a wittnert.
MOst akkor mi faszt akarsz, te batyufasz?

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 20:22:50

Kövér apja ítélte halálra Wittnert. Szóval kérem szépen, ha az ostobaság fájna, mi lenne itt.

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 20:23:59

@anyadmajma: Leginkább azt akarom, hogy a gyógyszereidet rendesen vedd be. Ez az ámokfutás amit itt művelsz nagyon rossz fényt vet rád.

Nézd, ha Orbán ma kommunista párttagkönyvvel a zsebében megöl 4 rendőrt, akkor pontosan ugyanolyan mint Ságvári. Rendőrgyilkos. Nyilván te sem neveznél el róla gimnáziumot. Igaz?

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 20:24:56

@Tudományos libsizmus: Látszik, hogy történész vénája van. Ságvári szerinte nem volt kommunista:))))

Senki A. 2015.02.26. 20:26:43

@maxval bircaman szerkesztő:

"A jogi oldal egyértelmű: Ságvári idegen ügynök volt, hazaáruló, háborús időben a hazája ellenségét segítette, rendőrt gyilkolt. Bűnös."

Kedves Birka!

Szeretném felhívni a figyelmedet a következőkre:
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."
Ez az alaptörvényben van. A TI alaptörvényetekben.

Ságvári 1944. július 27-én halt meg.

Vagyis az után, hogy az állami önrendelkezés megszünt. Tehát nem a magyar állam üldözte, nem a magyar állam képviselőivel vívott tűzharcban esett el, nem a magyar állam képviselőjét lőtte le. Hanem pont annak az entitásnak a képviselőjét, aki a magyar állam önrendelkezését megszüntette.

Ezek után az összes megállapításod, és összes kérdésed irreleváns és hamis. Ságvári pont a hazája önrendelkezését elvevők ellen harcolva vesztette életét. S ezért hős volt!

Üdv,

SA

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 20:30:13

@♔bаtyu♔:
Most a Kövér faterja ítélte halálra a Wittnert. Az agyam elszáll ezektől a csókáktól. De egyébként libsi körökben ótvaros büdös kurvának szokták Wittnert hívni úgy rutinból:)

anyadmajma 2015.02.26. 20:31:31

@Senki A.: Ezeket a hazaárulókat csak a tények nem zavarják, ne erőlködj. Ezek csak a saját nyelvükön értenek, nehezen beszélem, de ha muszáj, megteszem.
Már ha éppen van kedvem hozzá, olyankor feldobják a kedvem, mert nagyon idegesek lesznek:)

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 20:32:21

Ja, meg a Ságvári sem volt kommunista. Á, nem. Csak az a hülye rendőrség tartotta nyilván mint illegális komcsi. Biztos geci orbánisták voltak ők is.

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 20:34:18

@Tudományos libsizmus: Persze, ugyanis Wittner még él és elő lelkiismeret.

Milyen gáz már az, hogy a ballibsik ott állnak az 56-os emlékműnél, eljátsszák a gyászt, aztán Wittner a parlamentbe, az újságokban elmeséli egyénként kik üldözték, kik súgták be és egyebek.

A nácik is nagyon utálták azokat a zsidókat akik megmenekültek a karmaikból.

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 20:34:55

@anyadmajma: Szerintem ideges inkább te vagy, olvasd csak vissza magad.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 20:42:57

@Senki A.:
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk..."

Ajjaj, ilyeneket ne mondj barátom. Hiszen akkor semmi közünk a holokauszthoz. Ugye tudod, hogy most bűntettet követtél el?

Egyébiránt szerinted ÁVH tábornok vagy csak ÁVH ezredes lett volna Ságvári, ha túléli a háborút?

Senki A. 2015.02.26. 20:44:32

@maxval bircaman szerkesztő: Az lényegtelen, hogy egyetértesz-e vagy sem. Jelenleg az a törvény, hogy nem volt magyar államiság amikor Ságvári harcolt. Ezért jogilag nem az a helyzet amit te leírsz, tehát a jogi oldal valóban egyértelmű, de nem úgy ahogy te leírod, hanem éppen ellenkezőleg.

SA

Senki A. 2015.02.26. 20:47:26

@Tudományos libsizmus:
"Ajjaj, ilyeneket ne mondj barátom. Hiszen akkor semmi közünk a holokauszthoz. Ugye tudod, hogy most bűntettet követtél el?"

Mint írtam ezt az "ilyeneket" az Alaptörvény írja. A TI alaptörvényetek. Tanulj meg olvasni.

Üdv,

SA

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.26. 20:53:57

@Senki A.:

Hát nem. Ugyanis az alkotmányban levő szövegből NEM következik, hpgy nem volt akkor magyar államiság. valamint a magyar államiság hiánya sem jelenti azt, hogy ebben az időszakban minden illegitím volt. Magát az új alkotmányt is a korábbi szabályok alapján hozták meg!

Senki A. 2015.02.26. 20:57:45

@maxval bircaman szerkesztő: Jaj Birka, jaj Birka. Átlátszó ez a mentegetődzés. Összevissza beszélsz. Az alaptörvényből nem kell következnie, hogy nem volt államiság, mert azt explicite kimondja a szöveg. Nem egy következmény.

Mossad csak mossad a fehér leplet.

SA

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 21:05:53

@Senki A.:
Úgy véditek ezt a szegény lúzer Ságvárit, hogy a végén még ti magatok mossátok ki Magyarországot az ősbűnből:) Nekem tetszik, ha engem kérdezel.

Nem kívánsz véleményt nyilvánítani az említett teoretikus felvetésről? Szerinted Ságvári ÁVH tábornok vagy csak ÁVH ezredes lett volna, ha nem lövik le a zsaruk?

ősbölény 2015.02.26. 21:06:52

@maxval bircaman szerkesztő:
Ságvárit az őt üldöző csendőrök 1944 július 27-én lőtték le. Magyarország akkor már fél éve (1944. márc. 19. óta) német megszállás alatt állt, a miniszterelnök Sztójay Döme volt, a "magyar Quisling".
A hatóság azért nyomozott Ságvári után, mert ő háború-, náci- és németellenes tüntetéseket szervezett, pl. kb. száz résztvevővel nemzetiszínű szalaggal kerítették körbe a Batthyány-emlékmécsest.
Szabotázs- vagy terrorcselekményt nem követett el, még csak a Gömbös-szobrot vagy az újpesti víztornyot sem ő robbantotta fel.
Ságvári hazafi volt, aki a német megszállás ellen küzdött, őt egy hazaáruló kormány alkalmazottai üldözték. A tiltakozásnak azok a a formái, melyeket ő gyakorolt, egy szabad országban egyáltalán nem számítanak bűncselekménynek, még háborús körülmények között sem feltétlenül.
Ettől teljesen független az a tény, hogy kommunista volt. Igen, a kommunizmus valóban önkényuralmi rendszert teremtett mindenütt, ahol hatalomra került, de ebből nem következik, hogy aki a kommunista párt tagja, az feltétlenül az önkényuralom megteremtéséért harcol. Ságvári pl. a "független, demokratikus Magyarországért" harcolt, ezt a jelszót hangoztatták az általa szervezett tüntetések. Hogy a halála után néhány évvel, Magyarország szovjet megszállása után egykori elvtársai önkényuralmat, diktatúrát teremtettek, ezért ő nem tehető felelőssé.
A Szovjetunió megtámadása után a kommunista pártok mindenütt csatlakoztak az antifasiszta mozgalmakhoz, Olaszországban és Franciaországban igen nagy súllyal vettek részt a partizánharcokban. Aki Franciaországban a maquisard-ok hazafiasságát kétségbe vonja, azt megvetik és kiközösítik.
Aki Ságvári tevékenységét tekinti illegitimnek, az a német megszállást és a magyar quisling-kormányt tekinti legitimnek. Az ilyen ember hazaáruló.

Senki A. 2015.02.26. 21:13:41

@Tudományos libsizmus:
"Nem kívánsz véleményt nyilvánítani az említett teoretikus felvetésről? Szerinted Ságvári ÁVH tábornok vagy csak ÁVH ezredes lett volna, ha nem lövik le a zsaruk?"

Nem.

SA

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 21:15:43

@ősbölény:
Figyelj. Amit most mondasz, az kábé olyan, mintha a SZU-ban, az USA-ban, Angliában hazafinak kéne tekinteni, aki a háború alatt aktívan szervezkedő tagja volt a helyi illegális náci pártnak.

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 21:20:18

A kommer alapból olyan mint a náci. Ezt jogszabály mondja ki. Ezért értelmetlen rugózni azon, hogy ő mikor volt komcsi.

ősbölény 2015.02.26. 21:20:53

@Tudományos libsizmus:
Következtetek:
Véleményed szerint az 1944-es USA és Anglia ugyanolyan totális diktatúra volt, mint a náci Németország, hiszen aki ellenük harcolt az országon belül, az pozitív értéket képviselt. Tényleg így gondolod, vagy csak elhamarkodottan fogalmaztál?

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 21:22:29

@Tudományos libsizmus: Ja, Ságvári valószínűleg nagybűnös lett volna 45 után és most ott remegne mint a kocsonya, mint Biszku, hogy megvonnak a nyugdíjából 300 Ft-ot.

Persze benne van a zsákban az is, hogy kommunista társai kivégzik.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 21:24:02

@ősbölény:
A SZU az volt.

A kérdés úgy látom az, hogy szuverén állam volt-e Magyarország '44. nyarán vagy nem. Húzós. Ha nem volt az, akkor Ságvári elvileg valóban lehetett hazafi. Ez esetben viszont megdől a holokausztban viselt bűnrészesség vádja, amely mint tudjuk, a liberális vallás legfontosabb alapvetése.

Kezdtek veszélyes vizekre evezni barátom:) De mondom, nekem tetszik:DDD

♔bаtyu♔ 2015.02.26. 21:32:56

@Tudományos libsizmus: Ja, hiszen egy külső megszállás alatt mi is szenvedő alanyok voltunk.

ősbölény 2015.02.26. 21:47:59

@Tudományos libsizmus:
Rendben, tudomásul veszem, hogy nem tekinted Angliát vagy az USÁ-t diktatúrának, és visszavonod az előbbi megjegyzésedet. Nagyon helyes. De azért most sem ártana a nagyobb megfontoltság.
Most átevezel egy másik kérdésre, a holokausztért való felelősség kérdésére. Ez logikailag nem tartozik ehhez a vitához, csak úgy jön ide, hogy az a szubkultúra, amely a kommunista ellenállók hazafiságát tagadja, az egyszersmind tagadja a holokausztért felróható magyar felelősséget is (illetve egy részük magát a holokausztot is tagadja). De rendben, tegyünk egy zárójelet, ha a Ságvári ügyben nincs további érved, és nézzük meg a magyar felelősség kérdését a holokausztban.
1944. március 19. után három kormányzat működött Magyarországon. A Sztójay-kormány német bábkormány volt, a Lakatos-kormány felhasználva Horthy megmaradt csekély mozgásterét, megpróbált kiugrani, utána jött a nyilaspuccs német szervezéssel és fegyverekkel, egy újabb bábkormány.
A két bábkormány idején persze semmilyen magyar szuverenitás nem létezett, e kormányoknak az volt a funkciójuk, hogy az ország politikai, gazdasági, katonai és kulturális erőforrásait becsatornázza a német háborús erőfeszítésekbe. És ezt sajnos maximálisan végre is hajtotta. Pl. a vidéki zsidók deportálása és a budapesti zsidók többségének lemészárlása magyar tisztviselők, állami alkalmazottak és magyar félkatonai alakulatok közreműködésével történt. Ugyanezek a közreműködők prédálták fel a zsidók ingatlanjait és ingóságait is. Márpedig ez mind bűn volt, az ebben közreműködő magyar hatóságok és civilek bűne.
Az persze elég valószínű, hogy a háború nélkül nem lett volna holokauszt sem, de az ugyanolyan irreleváns kérdés, mint az, hogy Ságvári, ha megéri, a háború után ávós ezredes vagy recski fogoly lett volna. Zsidó származású antifasiszta harcosból válhatott mind a kettő. De Ságvári ezt nem érte meg, erről kár spekulálni, holokauszt pedig volt, és nálunk magyarok csinálták. Magyar hatóságok és magyar civilek. Név szerint is ismerjük sokukat.

beszélő majom · http://beszelomajom.blog.hu 2015.02.26. 21:49:32

@anyadmajma:

"Amúgy meg Ságvári mitől lett volna kommunista?"

Nyilván véletlenül lépett be 1940-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjába, mert nem tudta, hogy abban csúnya kommunista bácsik a tagok.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 21:54:20

@ősbölény:
Kár a szóért barátom. Írásba adtad, hogy Magyarország '44 nyarán nem volt szuverén állam. Ebből következően nem vétkes a holokausztban.

Én a helyedben most az önkritikámat fogalmaznám, nem itt fecsérelném a drága időmet.

beszélő majom · http://beszelomajom.blog.hu 2015.02.26. 21:57:07

@ősbölény:

"Ságvári hazafi volt, aki a német megszállás ellen küzdött"

Ságvári KOMMUNISTA volt, nem hazafi.

Nem a magyar érdekekért küzdött, hanem azért, hogy Magyarországon a kommunisták kerüljenek hatalomra.

Tudta, mit akar, hiszen nem sokkal korábban, 1919-ben az elvtársai egyszer már megcsinálták.

beszélő majom · http://beszelomajom.blog.hu 2015.02.26. 22:00:06

@Tudományos libsizmus:

"@ősbölény: Kár a szóért barátom. Írásba adtad, hogy Magyarország '44 nyarán nem volt szuverén állam. Ebből következően nem vétkes a holokausztban."

Ha sokáig provokálod, még tagadni is elkezdi a holokausztot itt nekünk, annyira belezavarodik a mondandójába :)))

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.26. 22:04:04

@ősbölény: Magyarul - minden nézőpont kérdése. Én is ezt állítom.

ősbölény 2015.02.26. 22:20:46

@Tudományos libsizmus:
Még egyszer: 1944. márc. 19. után Magyarország nem volt szuverén állam. Tényleg, 1990-ig nem volt az. De Sztójay, Baky Szilárd, Szálasi, Rákosi, Kádár magyarok voltak. Nem Veesenmayer csinálta a holokausztot és nem Andropov a Nagy Imre-pert. A fasizmusban és a kommunizmusban is megvan a magyar bűnrészesség. Ha bűnös Farkas Valgyimír, akkor bűnös Hain Péter is. Persze: mint mondtam, Hitler nélkül nincs magyar holokauszt, ahogy Sztálin nélkül nincs Mindszenthy- és Rajk-per sem. De ez nem menti fel a magyar végrehajtókat a felelősség alól. És a mindenkori magyar államot sem.

ősbölény 2015.02.26. 22:33:49

@maxval bircaman szerkesztő:
Mi ketten nem ugyanazt állítjuk. Te nem azt állítod, hogy minden relatív, hanem azt, hogy Ságvári a fennálló magyar állam ellen fordult, tehát hazaáruló volt. Én pedig azt, hogy az akkor fennálló magyar állam volt hazaáruló, aki tehát annak politikai irányultsága ellene fordult, az hazafias cselekedetet hajtott végre. Ebben semmi relativitás nincs. Ha meg akarod tudni, milyen sorsot szánt Hitler a nem árja népeknek (tehát nekünk, magyaroknak is), akkor olvasd el a Mein Kampf 11. fejezetét (Nép és faj). Ami abban áll, azt Ságvári ismerte (ezt akkor mindenki ismerte, tele volt vele a propaganda), Te talán nem. Ő ez ellen a sors ellen küzdött, ezért volt hazafi. A sztójayk meg a bakyk elfogadták, hogy egy másodrendű népnek legyenek helytartói valahol a nagy német Lebensraumban.
Nekem érthetetlen, hogy a mai nemzeti radikálisok ezt az önfeladó, személyes haszonleső társaságot tekintik rokonszenvesnek és nem az ellenük harcoló hazafiakat.

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 22:37:13

@beszélő majom:
Hát igen. Ságvári eleve, ab ovo (ab ÁVÓ, haha), ab start nem lehetett "hazafi", hiszen egy olyan párt tagja volt, amely ideológiájában helyből tagadta a nemzetet, a hazafiságot. Azonban ez szemmel láthatóan cseppet sem befolyásolja (újabban) antikommunista liberális barátainkat:)

Tudományos libsizmus 2015.02.26. 22:51:10

Azt mindazonáltal leszögezhetjük, hogy a nap hozzászólása címet mindenképpen @anyadmajma barátunk érdemelte ki: Kövér apja ítélte halálra Wittnert.

A második helyezett szerintem szintén @anyadmajma beszólása: "Amúgy meg Ságvári mitől lett volna kommunista?"

Ezeken röhögök azóta is, esküszöm:)

Szélmalomharcos 2015.02.26. 22:52:12

Ságvári mint példakép egy mai magyar fiatal számára? Miért nem rögtön Matuska Szilveszter, ha már a terroristák közül kell választani?

Ha pedig érv az hogy diktatúra ellen küzdött, akkor Héjjas Iván is a diktatúra ellen küzdött a maga módján. Hiszen mégiscsak a tyúk volt előbb, aztán jött a tojás

Szélmalomharcos 2015.02.26. 22:55:16

Egyébként ha annyira meg akarják tartani a névadójukat, de alkalmazni akarják egyúttal az Akadémia állásfoglalását, akkor nevezzék át Andrew Spitzer gimnáziumnak

ősbölény 2015.02.26. 22:57:55

@Tudományos libsizmus:
Egy újabb témát vetsz fel, de igen elnagyoltan.
1. Ságvári megítéléséről van szó, egy konkrét személy megítéléséről, nem egy politikai párt ideológiájáról. Ságváriról tudjuk, hogy a Batthyány-örökmécsnél szervezett tüntetésének a "Szabad demokratikus Magyarország" volt a jelszava, ez elég hazafias program a megszállt országban.
2. A kommunista mozgalom viszonya a nemzeti eszmével igen változó volt, igazában, mint mindent, ezt is eszköznek tekintette. Rákosi idejében legalább annyi nemzeti lobogó volt jelen a mindennapokban, mint 1848-ban, a magyar történelem Habsburg-ellenes hagyományait kifejezetten nacionalista felhanggal propagálták. Míg az orosz viszonylatot internacionalista felfogással kezelték. Kádár (56 miatt) fázott a nemzeti hagyományoktól, de pl. a szovjet, román, jugoszláv és lengyel párt mindig is folytatott nacionalista propagandát (ezek voltak a nevezetes "haladó hagyományok"). De pl. a 80-as évek végén, különösen Grósz főtitkársága idején román- és lengyelellenes hangsúllyal szítottak bizonyos nacionalista propagandát (hangsúlyozván a magyar felsőbbrendűséget).

ősbölény 2015.02.26. 23:00:37

@Szélmalomharcos:
Nem tudom, olvastad-e a kommentjeimet ebben a témában. Ha nem, akkor olvasd el, Ha igen, akkor válaszolj az érvekre. Itt tényekről van szó, nem pedig gondolati panelekről.

Szélmalomharcos 2015.02.26. 23:25:13

@ősbölény:
Ugyanúgy gondolkodsz, mint a többi fanatikus felforgató libsi és komcsi, akik közé Ságvári is tartozott

Képtelen vagy kizökkenni a magad részigazságából, ehelyett azt várnád, hogy a józan többség engedjen az izgatott agitálásodnak

Hogy Ságvári terrorista volt vagy szabadságharcos az ugyanannak az éremnek két oldala. Hogy melyik a színe és melyik a fonákja, azt sok egyéb körülmény dönti el, mint pldául a háború kimenetele, vagy az általa képviselt eszme infernalizálódása

Ám ha az ifjúság számára akarunk példaképet állítani, akkor Ságvári is csak annyira alkalmas erre, mint számos más vitatható figura, akik közül példaként, elgondolkodtatás céljából említettem kettőt

Tehát még egyszer lassan: E L G O N D O L K O D N I soha nem késő

Arslab01 2015.02.27. 01:37:39

Ságvárinak semmilyen kötődése nem volt Szegedhez. Az Új Gimnáziumot az iskola tiltakozása ellenére nevezték el Ságváriról 55-ben. Az első adandó alkalommal 56-57-ben megszabadultak a Ságvári névtől és Hunyadi Jánosról nevezték el. A diktatúra szellemében nevezték vissza.
NIncs egy vállalható szegedi név? A "ságvárisok" ennyire lenézik Szegedet? A "brand" a lényeg?
A dán Carlsberg sörgyár brandjának meghatározó eleme volt a horogkereszt (nem voltak nácik), 45-után inkább mégis brandot váltottak. A Ságvári átnevezésnek már 90-ben ideje lett volna.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.27. 05:41:54

@ősbölény:

"Ságvári a fennálló magyar állam ellen fordult, tehát hazaáruló volt. Én pedig azt, hogy az akkor fennálló magyar állam volt hazaáruló"

Egy állam nem lehet hazaáruló. Ez abszurdum.

Egy szóval sem minősítettem Ságvéri tevlkenységét, hogy az rossz vagy jó. Viszont mindenképpen hazaárulás. Lásd pl. George Washington esetét, aki hazaáruló volt szintén.

ősbölény 2015.02.27. 08:09:46

@Szélmalomharcos:
Csak minősítesz és kinyilatkoztatsz. Tényekre nem hivatkozol, érvekre nem válaszolsz. Akkor minek kapcsolódsz be egy vitába? Amiket itt leírsz, azt otthon, a wc-ben is kiabálhatnád, neki a falnak.

ősbölény 2015.02.27. 08:16:45

@maxval bircaman szerkesztő:
A nép az valóban nem lehet hazaáruló (legfeljebb megtévesztett). Az állam viszont igen, az állam ugyanis nem azonos a néppel. (És a kedves vezető sem, bármennyire is azt hiszi és azt akarja elhitetni). A háború után mindenütt elítélték a hazaáruló bábállamok vezetőit, Quislinget, Petaint, Sztójayt és Szálasit. Vagy talán bábállam sincs? Az állam nem lehet egy másik állam puszta kreálmánya és eszköze? Rákosi és Kádár bábállama sem volt hazaáruló állam?

ősbölény 2015.02.27. 08:36:11

@Arslab01:
Az általad felvetett szempont az, amit ebben az esetben a leginkább mérlegelni kellene. Hogy ti. mit akar annak az intézménynek a testülete, amelyik viseli ezt a nevet. Történelmi ok nincs a megváltoztatására, jogi sem, még a mai ingatag és olykor önkényesen megalkotott jogszabályok alapján sem.
Az is igaz, hogy Ságvári kultusza a pártállami érában eleve hazug volt, nincs itt tér arra, hogy kifejtsem, hogyan vált az antifasizmus az indoktrináció (agymosás) eszközévé abban a rendszerben. 56-ban nyilván ez ellen tiltakoztak.
A budapesti Ságvári Gimnázium tanárai is ezért változtatták meg az iskola nevét a rendszerváltáskor. Ha jól emlékszem, azt akkor senki nem kifogásolta.
Ebben az esetben is az a döntő, mit gondol erről az iskola tantestülete. Az erről szóló vitát nekik kell lefolytatni. Ők az illetékesek.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.27. 08:57:31

@ősbölény:

A győztesek megbüntették a veszteseket, ennyi az egész.

Ha a németek győznek, esetleg Pétain ítélte volna halálra De Gaulle-t hazaárulás miatt.

Mo-on meg a Moszkvába ment magyar tárgyalókat a győztes Szálasi.

Ennyi az egész.

ősbölény 2015.02.27. 09:15:14

@maxval bircaman szerkesztő:
Világos, te egyenlőségjelet teszel a nácizmus és a szabadversenyes, többpártrendszerű demokratikus kormányzatok között. Ez az alapvető tévedésed. A tengelyhatalmak három diktatórikus, faji és rendi alapon szerveződő birodalom között akarták felosztani a világot, a nyugati szövetségesek pedig azt teremtették meg, ami ma is fennáll a világ civilizáltabb felén. És ahová már többé-kevésbé mi is tartozunk (legalábbis a mai napon még igen). A szabadversenyes, többpártrendszerű demokráciát persze lehet kritizálni, van is ok rá, a másikat, amit a fasiszta hatalmak akartak, akkor sem lehetett, pedig bőven lett volna ok rá. Ez pl. egy alapvető különbség. A náci eszme és politikai gyakorlat nem pusztán antidemokratikus, hanem antihumánus is, emberellenes, nem tartja védendő értéknek az emberi életet. Ez az alapvető különbség. A kettőt emiatt nem lehet egyenértékű alternatívának tekinteni.
süti beállítások módosítása