Az új GMO-szabályozás fő üzenete, hogy a jövőben a tagállamok saját területükön szabadon korlátozhatják a GMO-k termesztését. Az új irányelv a centralizált uniós engedélyezési rendszert megtartja, azonban a géntechnológiával módosított növények termesztése kapcsán az engedélyezés két fázisában teszi lehetővé, hogy a tagállamok GMO-mentességhez folyamodhassanak. Kérdéses, hogy az Uniós szinten valószínűsíthetően kibővülő és növekvő jelentőségű GMO-mezőgazdaság egyre nagyobb nyomása mellett – még ha a módosítás ezt a célt is szolgálja – mennyire lesz reálisan lehetősége a „másként gondolkozó” tagállamoknak a GMO-mentesség fenntartására. Az MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldalának az MTA TK Jogtudományi Intézet blogján megjelent írása.

Szerző: Horváthy Balázs

Többször gondolkodtam már azon, hogy vajon honnan kapok mindenféle reklámokkal teletűzdelt email-t, vagy honnan tudják a telefonszámomat, azok, akik napról napra „visszautasíthatatlan ajánlatokkal” bombáznak. Nemrég sikerült választ kapnom erre. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Hatóság) ugyanis 10 millió forintos bírsággal sújtott egy elektronikus direkt marketing (eDM) tevékenységgel foglalkozó céget, az Optimusz Kft.-t (Kötelezett)[1]. A határozat több aspektusát is bemutatja annak, hogy bizonyos cégek hogyan élnek vissza a felhasználók személyes adataival. Erről nem állítom, hogy általános gyakorlat, pusztán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha egy honlap az elérhetőségünket kéri, az könnyen eredményezhet visszásságokat a személyes adatok védelme tekintetében.

Van egy szuper ötleted amihez szeretnél egy alkalmazást fejlesztetni? Egy új menő honlapot készíttetnél az induló vállalkozásodhoz? Fejlesztő vagy és szeretnéd tisztábban látni a jogi hátteret? A következőkben adunk néhány támpontot, amelyet érdemes lehet figyelembe venni.

Böröcz László, a Fidelitas frissen megválasztott elnöke a vasárnapi, március 15-i megemlékezésen történtekkel kapcsolatban kijelentette: nem szeretnék, ha a baloldal hétvégihez hasonló húzásaiból hagyomány lenne, ezért a Fidelitas megalakítja „provokátorfigyelő” csapatát, és arra kér mindenkit, hogy aki „provokátorokat” ismer fel, küldje el nevüket és képüket nekik e-mailben. Böröcz elmondta azt is, hogy a „provokátor-tudástár” bővítését Facebook-oldal segíti majd. Mindez azonban nemcsak az Alaptörvénnyel, hanem a Polgári Törvénykönyvvel (Ptk.) is ellentétes, de sérti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseit is.

A közfoglalkoztatás hazánk egyik legvitatottabb jogintézménye, melynek jelenlegi aktualitását a „segélyek megszüntetése”, illetve közfoglalkoztatássá alakítása szolgáltatja. Statisztikákban rendkívül jól mutat, hiszen csökkenti a munkanélküliséget, és ezzel növeli a foglalkoztatottságot, melyet a kormány sok fórumon hirdet is a választóknak. Ugyanakkor alulfinanszírozottsága kétélű fegyverré változtatja, hiszen az ellenzéknek és a kormánykritikusoknak állandó támadási felületet biztosít. Megpróbálom félretenni a politikai szempontból történő tárgyalást, és bemutatni a munkaviszony és a közfoglalkoztatási jogviszony közti különbségeket.

Az Alkotmánybíróság különböző hatáskörei eltérő mozgásteret engednek a testületnek. Amíg előzetes, illetve utólagos normakontrollnál szinte bármely alkotmányos rendelkezés megsértésére hivatkozhat az indítványozó, addig az alkotmányjogi panasz eljárásban hivatkozható jogok számba vétele ennél jóval nehezebb feladat. Cikkemben elsősorban azt vizsgálom, mennyiben alapítható alkotmányjogi panasz a jogforrási hierarchia, a nemzetközi jognak való megfelelés, illetve a jogállamiság mint Alaptörvényben biztosított jogok sérelmére.

Az új polgári perrendtartás kodifikációjának előkészítése fontos mérföldkőhöz érkezett: 2014 nyarán benyújtásra került a több mint egy évig folyó tudományos előkészítő munkálatok eredményeként megszületett koncepció-tervezet, amely alapjául szolgált a Kormány által 2015. január 14-én elfogadott Koncepciónak.

A Munka Törvénykönyve alkalmazásához kulcsfontosságú átlátni, hogy az egyes törvényi szabályoktól milyen feltételek mellett és milyen megállapodásban lehet eltérni. Az alábbiakban ehhez adunk segítséget, egy konkrét példa, a szabadság kiadására vonatkozó szabályok kapcsán. A Munkajog.hu írása.

1. Bevezető gondolatok

Sipos Pál középiskolai magyartanár évtizedekkel ezelőtt szexuális játékokba vonta be tanítványait, de az elévülési szabályok miatt ma már nem büntethető. Ügye komoly visszhangot keltett a sajtóban és a közvéleményben, hivatkozási alapként szolgált az új Büntető Törvénykönyv (1) (a továbbiakban Btk.) módosításához. Cikkünk megírásakor ehhez kötődően két célt tartottunk szem előtt. Egyrészt kevés szakmai reakció érkezett eddig a törvénymódosításra, ebből következően az elévülési szabályok ilyen módosításának gyakorlati és elméleti háttere sem kellően tisztázott. Másrészt, bár álláspontunk szerint a konkrét intézkedés alkotmányossága nem kifogásolható, a módosításhoz kötődően néhány alkotmányjogi megfontolást továbbgondolásra érdemesnek tartottunk.

Április 1-jén megváltozhat a kormányhivatalok jelenlegi struktúrája, miután a Törvényalkotási Bizottság legutóbbi ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot, és így egyenes út nyílt a plenáris ülésen való elfogadás felé. Újabb területi államigazgatási szervek tagozódnak be a kormányhivatalba, így a környezetvédelmi felügyelőségek is, de az eddigi szakigazgatási szervek elveszítik szakmai autonómiájukat. Cikkünkben azt járjuk körül, mennyire lesz radikális a változás, pontosan mi változik és miért.