A „molinós ügyekként” elhíresült két friss strasbourgi ítélet adta a témáját az ELTE ÁJK Alapjogi Tudományos Diákkörének a szervezésében megtartott kerekasztal beszélgetésnek, amelyen az állam és a sértetti oldal jogi képviselői, dr. Tallódi Zoltán és dr. Karsai Dániel próbált meg választ keresni és adni a következő kérdésekre: Hogyan hatnak a jövőre az ítéletek? Lehet-e határa ezután a képviselői szólásszabadságnak?
... ha versenykorlátozó praktikák miatt kár ért benneteket. Ezt szeretné segíteni az Európai Unió egy nemrég elfogadott irányelvvel. Az irányelv címe uniós jogszabályhoz hűen többsoros és második nekifutásra érthető: a tagállamok és az Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló irányelv név alatt fut (a továbbiakban csak: Irányelv): . Célja az uniós versenyjogban a kétezres évek elejétől egyre intenzívebb figyelmet kapó „magánjogi jogérvényesítés”, vagyis a versenyjogi jogsértések miatt elszenvedett károk magánjogi úton való érvényesítésének, praktikusan az ilyen alapon indított kártérítési pereknek a megkönnyítése és így gyakoribbá tétele.
November 11-én az Európai Unió Bírósága fontos döntést hozott a Dano-ügyben. A határozat precedens értékű a tagállamok szociális ellátás biztosításának kötelezettsége szempontjából, ugyanis először értelmezte a bíróság a szabad mozgáshoz való jogot a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szempontjából.
Manapság a napi aktualitások kapcsán olvashatunk, hallhatunk gyakran Norvégiáról, ezúttal azonban egy jeles évfordulóra tekintettel foglalkozunk az északi országgal. 1814 novemberében szentesítette a norvég uralkodó azt az alkotmányt, mely persze megváltozott formában, de azóta is a norvég jogrendszer alapját képezi. Ennek alkalmából röviden megemlékezünk kontinensünk legrégibb, jelenleg is hatályban lévő alkotmányáról, születésének körülményeiről, fejlődéséről, tartalmáról és egyedi sajátosságairól.
November 30-án Moldovában parlamenti választásokat tartanak. Európa legszegényebb országa a román és az orosz külpolitika homlokterében van és az ukrán válság idején különösen fontos a kis ország stabilitása.
A nyugatbarát politikai erők lesznek dominánsak az új ukrán parlamentben – számol be az EurActive.com a kelet-ukrajnai konfliktusok békés megoldásának céljából kitűzött, előrehozott választásokról.
A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme, fogalmazza meg az Alaptörvény a rendőrség legalapvetőbb feladatait. Vasárnap, az internetadó elleni tüntetésen a rendőrség pont ezt a legalapvetőbb feladatát nem tudta ellátni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2014. október 21-i ítéletében elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog, ezen belül a perek ésszerű időn belül való befejezéséhez való jog, valamint a tulajdon védelméhez való jog megsértése miatt. Kötelezte Magyarországot a felperes részére 4.000 euró vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítés, valamint 1.300 euró költség megfizetésére.
Az eljárás egy öt éven és négy hónapon át lefoglalt laptop tárgyában zajlott.
Az Ügyvédvilág.hu közölte a hírt, hogy az Európai Bizottság hivatalosan felkéri Magyarországot: nyújtsa be észrevételeit a befektetők mezőgazdasági 
földterület-használatára vonatkozó, egyes szerződéses jogaikat megszüntető jogszabályával kapcsolatban - derül ki a szervezet közleményéből.
A Tumblr mikroblogján vetette fel valaki, hogy “a külföldi mobilszám lesz az új szlovák rendszám 2016-ban”. Tényleg érdekes végiggondolni, hogy milyen hatása lehet a roamingdíjak EU-n belüli eltörlésének és az itthon bevezetni tervezett 150 forint/gigabyte-os internetadónak. Mi lesz, ha az adó miatt a magyarok tömegével fognak a hamarosan beköszöntő roamingdíjmentes Európa más államaiból származó előfizetéseket vásárolni?
