A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme, fogalmazza meg az Alaptörvény a rendőrség legalapvetőbb feladatait. Vasárnap, az internetadó elleni tüntetésen a rendőrség pont ezt a legalapvetőbb feladatát nem tudta ellátni.

Mi is történt?

2014. október 26. Vasárnap, este fél 8 körül. A Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport által szervezett, az internetadó eltörlését célzó tüntetés és tömegvonulás végső állomásához, a Hősök teréhez érkezik. A tömeg mobilokkal világít az ég felé, a szervezők pedig arra kérik a megjelenteket, hogy hagyják a Fidesz székházát a sötétségben, senki ne vonuljon át oda. A Himnusz eléneklését követően nyomatékosítják a tömegben, hogy a tüntetés véget ért, és mindenkit kérnek, hogy menjen békében haza. A tüntetők egy része azonban mégis a Fidesz Lendvay utcai székházához vonul és különböző informatikai eszközökkel (pl.: egér, billentyűzet, gépház) dobálja az épületet. A támadás során a redőnyök egy része megrongálódott, több ablak pedig be is tört. A helyszínen tartózkodó rohamrendőrök csak fél 9-kor szólítják fel a tömeget a távozásra, az emberek azonban a harmadik figyelmeztetés után is a székház előtt maradnak. Semmi nem történik. Még fél 10-kor sem.

A békés demonstrációt követően kialakult helyzettel kapcsolatban két dolgot egyértelműen rögzíthetünk:

1. a Fidesz székház elleni támadás során a hatályos jog alapján bűncselekmény valósult meg,
2. a már a békés tüntetés ideje alatt is a helyszínen tartózkodó rendőrség semmit nem tett a bűncselekmény megakadályozása érdekében.

A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása. Ez nem opcionális lehetőség, nincs helye mérlegelésnek: ha bűncselekmény elkövetése van folyamatban, azt a rendőrségnek alapvető kötelessége megakadályozni vagy megszüntetni. Nem kell a helyszínen jogilag mérlegelniük, hogy pontosan melyik tényállás valósul meg, elég észlelni a bűncselekmény megkezdését vagy megtörténtét, ez ugyanis már alapot, sőt kötelezettséget teremt a beavatkozásra. A székház dobálása ráadásul nem egyszeri, hanem folyamatosan, hosszabb időn keresztül megvalósított (több mint fél órán keresztül tartó) cselekmény volt. A rendőrségnek, mivel a demonstráló tömegnek a Hősök terére érkezése előtt is már a helyszínen volt, bőven lett volna ideje, hogy a történteket a kellő időben megfékezze.

A székház támadása több büntetőtörvényi tényállás megvalósulására is alkalmas volt:

1. Rongálás: Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el (Btk. 371. §). A cselekmény konkrét minősítése az okozott kár mértékétől függ. A bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonjog, amelynek zavartalan érvényesülése feltételezi a vagyontárgy állagának épségét. A rongálás elkövetési tárgya pedig az idegen vagyontárgy, amely ingó és ingatlan egyaránt lehet, a lényege, hogy pénzben kifejezhető értéke legyen, továbbá ne az elkövető tulajdonában álljon. A tényállás elemei egyértelműen megvalósultak a székháznál.
2. Garázdaság: Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 339. §). Bűntettnek minősül, ha a garázdaságot csoportosan követik el. Kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki, mondja ki a bírói gyakorlat. A dolog elleni erőszak a dologra gyakorolt rendellenes fizikai ráhatás, amely általában állagsérelemmel is jár. Az elkövetési magatartás kihívó közösségellenességének és erőszakos jellegének egyidejűleg kell fennállnia, ellenkező esetben nem valósul meg a bűncselekmény (a szakirodalom példaként az utcán való petárdázást hozza, ami nem lesz bűncselekmény, ha a hatását nem fejti ki közvetlenül sem személyre, sem dologra). További feltétel, hogy az elkövetési magatartás alkalmas legyen másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére. A megbotránkozás a cselekményre nemtetszéssel, méltatlankodással, felháborodással való reagálás. A riadalom ugyanez ijedtséggel, félelemmel párosulva. Főleg az utolsó motívum fennállását tekintve vitathatják a garázdaság megvalósulását, a tényállást tekintve ez azonban megalapozható. A garázdaság és a rongálás egymással halmazatban állhat.

És a rendőrök csak hallgattak…

… pedig a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt. Ha az mégis megtörténik, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja (gyülekezési törvény 14. §). A törvény itt sem ad a feloszlatás tekintetében mérlegelési jogkört a rendőrségnek. A bűncselekmény elkövetése megteremti a kellő jogalapot, hogy a rendőrség törvényes kötelezettségének eleget tegyen, ez a vasárnapi rendbontás során azonban mégsem valósult meg, a rohamrendőrök felsorakoztatására is jelentős késéssel került sor. Tehát vasárnap sem a több mint fél órán keresztül folyamatosan elkövetett bűncselekményt nem sikerült a rendőrségnek megszakítania, sem a jogszerűtlen gyülekezést nem volt képes feloszlatni, jóllehet a jogi lehetőségei megvoltak rá. Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, akkor az előzetes figyelmeztetést követően, a tömegnek a helyszínről történő eltávozását nem korlátozva a rendőrség vízágyút, pirotechnikai eszközt, ingerlőgázt, elfogó hálót, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást alkalmazhat (rendőrségi törvény 59. §). Annak, hogy a rendőrség nem tett eleget törvényes kötelezettségének, két veszélyes üzenete is lehet:

1. bármilyen rendzavarás felelősségre vonás nélkül megtehető, amely további bátorítást adhat a tömegnek akár súlyosabb károkozások megvalósítására;
2. a rendőrség olyan mértékű válságban van, hogy az alapvető feladatát sem tudja ellátni.

Persze érthető, hogy tömegdemonstráció során még kísértetiesen ott lebegnek a háttérben a 2006-os események rémképei és a rendőri vezetés fél megtenni a szükséges intézkedéseket a rend fenntartása érdekében, ez azonban a politikai és jogi felelősséggel egyaránt tartozó vezetőket nem mentesíti. Nincs ugyanis különbség aközött, hogy a rend fenntartása érdekében adott vezetői utasításra a rendőrség esetlegesen túlkapásokat követ el, és aközött, hogy az adott vezető képtelen a rendőrséget (alapfunkcióit tekintve) jogszerűen működtetni, veszélyeztetve ezáltal a rend fenntartását és a közbiztonságot. 2006-ban a történtek az országos és a budapesti rendőrfőkapitány állásába kerültek, az események hatása pedig az akkori igazságügyi és rendészeti miniszterre is kihatott. Bár annál a kérdésnél, hogy a most kialakult helyzetért ki a felelős, talán sokkal fontosabb, hogy hogyan tudja majd az elkövetkező demonstrációkon fenntartani a rendőrség a rendet, és hogyan lesznek képesek az események hatására a rendőrségben esetlegesen megingó közbizalmat helyreállítani.

Képek forrása:

http://www.bumm.sk/uploads/gallery/083/83/big/internetado-tuntetes_83_5.jpg

https://m.blog.hu/re/republikon/image/netad01.jpg

http://cdn1.mon.hu/2014/10/internetado-tuntetes-fidesz-szekhaz-mti.jpg