Németországban a tartományok hatáskörébe tartozik az ünnepnapok szabályozása. Természetesen van néhány ünnep, amit országszerte ünnepelnek, mint a német egység napja (október 3.), vagy a karácsony, de a többi "piros betűs nap" kijelölése és szabályozása a tartományi törvényhozások feladata.
Az ünnepnapokról szóló törvények (Feiertagsgesetz) az adott tartományban bevett ünnepnapok mellett, az azokon tilalmazott tevékenységek körét és a tilalom megszegése esetén alkalmazandó szankciókat is szabályozzák. És a német jogalkotók nem viccelnek: például Bajorországban szabálysértés miatt akár több ezer eurós bírság is kiszabható arra, aki halottak napján, vagy karácsony este nyilvános bulit, vagy sporteseményt szervez.
A tilalom nem csak az egyházi ünnepekre vonatkozik és nem csak a kluboknak és más szórakozóhelyeknek okoz fejfájást. Az ilyen ünnepnapokon sporteseményt, koncertet, fesztivált, de az ünnep komolyságát veszélyeztető, vagy az ünneplőket zavaró egyéb tevékenységet sem lehet végezni, így indokolatlanul hangos kerti munkákat sem.
Ha megvizsgáljuk két tartomány, Hessen és Bajorország szabályozását, fény derül arra, hogy ugyanazt a kérdést kis eltérésekkel, de alapvetően mégis ugyanúgy szabályozzák.
Hessen tartomány ünnepnapokról szóló törvénye (Hessisches Feiertagsgesetz) 1952-ből való. Ez a törvény - a vasárnapok mellett - 10 napot minősít törvényes ünnepnapnak (gesetzliche Feiertage) az évben. Ezek az ünnepek: az újév első napja, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., a mennybemenetel napja, pünkösdhétfő, úrnapja, a német egység napja és karácsony első és második napja.
A legvallásosabb tartományként számontartott Bajorországban az ünnepnapokról szóló törvény elnevezése a vasár- és ünnepnapok védelméről szóló törvény (Gesetz über den Schutz der Sonn- und Feiertage) nevet viseli. A hesseni törvényhez képest a bajor jogalkotó további három ünnepnapot is a törvényes ünnepnapok sorába emelt. Hessenhez képest munkaszüneti nap a három szent király napja (vízkereszt), mindenszentek ünnepe és a túlnyomórészt katolikus lakosságú településeken Mária mennybemenetelének ünnepe is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a müncheni gyerekeknek több szünnapjuk van az évben, mint frankfurti társaiknak.
De mit is jelent pontosabban a tánctilalom (Tanzverbot)? - tehetjük fel a kérdést. Az ünnepnapokról szóló törvények nem csak a munkaszüneti napokat jelölik ki. Részletesen szabályozzák azt is, hogy az ünnepnapokon milyen tevékenységeket lehet folytatni, és melyeket tilos. A szabályozás alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az ünnepelni kívánó emberek nyugodtan ünnepelhessenek, illetve vallásukat zavartalanul gyakorolhassák. A vallásszabadság, illetve a szabad vallásgyakorlás az az alapjog, amely van annyira jelentős, hogy más emberek jogainak korlátozását igazolja.
Ezért nem lehet Hessen tartományban nagypénteken, nemzeti gyásznapokon és halottak napján nyilvános táncrendezvényt, profitorientált nyilvános sporteseményt, illetve felvonulást tartani. Sőt még a médiának is ügyelnie kell arra, hogy műsoraik figyelembe vegyék az ünnep komolyságát. Aki a tilalmakba ütköző tevékenységet folytat, és mások ünnepléshez, vagy vallásgyakorláshoz való jogát sérti, szabálysértést követ el, és pénzbírság fizetésére kötelezhető.
Ezért fordulhatott elő az elmúlt években Frankfurtban, hogy a nagypénteken bulizni vágyók spontán táncolással és a városháza előtti táncos flashmobokkal hívták fel a figyelmet arra, hogy ők az ünneptől függetlenül szórakozni szeretnének. Meg kell jegyezni, hogy természetesen nagypénteken is nyugodtan el lehet menni egy házibuliba.
Bajorországban - a többi tartományi szabályozáshoz hasonlóan - nem csak a törvényes ünnepnapokon, hanem a vallásgyakorlásra szolgáló templomok és zsinagógák környékén sem lehet hangoskodni, ha ott az adott felekezethez tartozóknak éppen a fő istentiszteletük zajlik. Természetesen Bajorországban sem lehet sporteseményt tartani nagypénteken, így az is elképzelhetetlen, hogy a Bayern München nagypénteken focizzon, ezzel ugyanis súlyosan megsértené a törvényt, és akár 10.000 euróig terjedő bírságra számíthatna.
Összefoglalva elmondhatjuk: jól meg kell gondolni, hogy az ember Németországban törvényben rögzített ünnepnapon mit tesz és milyen hangosan, ugyanis könnyen súlyos bírság fizetésére kötelezhetnek a hatóságok, ha megszegjük az ünnepnapokról szóló törvény rendelkezéseit. Ha azonban tiszteletben tartjuk mások ünnepeit és nyitottan állunk hozzá a többi kultúrához és valláshoz, nagy bajunk egészen biztosan nem eshet.
*
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.
*
