Ismétlődő hibák az EJEB szerint a magyar igazságszolgáltatásban

2014.10.17. 11:57 Ars Boni

2014. szeptember 23. napján az Emberi Jogok Európai Bírósága hat Magyarországot érintő döntést hozott, melyek mindegyikében elítélte a magyar gyakorlatot. A jelen döntés-sorozat példa nélkülinek számít, tekintettel arra, hogy mindegyik ügyben hasonló tényállás miatt már elmarasztalta Magyarországot.
Az első három döntésben a Vajnai kontra Magyarország, Vajnai és Horváth kontra Magyarország és a Noé, Vajnai és Bakó kontra Magyarország az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkének, azaz a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése okán marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Jelen ügyek előzménye és az EJEB hivatkozási alapját a 2008-as Vajnai ügy szolgáltatta.

1es

2008-as Vajnai ügy:
2003 februárjában Vajnai Attila, a Munkáspárt akkori alelnöke, Budapesten a rendszerváltás során eltávolított Marx és Engels szobornál tartott beszédet, amely során 5 cm széles ötágú vörös csillagot viselt. A jelen lévő rendőr felszólítására a csillagot zakójáról eltávolította, azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt eljárás indult ellene, amely során egy év felfüggesztett börtönre ítélték. A fellebbezést követően a Fővárosi Bíróság (Fővárosi törvényszék) előzetes döntéshozatal végett az Európai Unió Bíróságához fordult, tekintettel arra, hogy számos tiltott jelkép más uniós országban nem tartozik tiltás hatálya alá. Az Európai Unió Bírósága azonban arról tájékoztatta a magyar bíróságot, hogy jelen ügy eldöntése nem tartozik hatáskörébe.
Vajnai ezután fordult az EJEB-hez, amely a kérelmet befogadta. A döntésében megállapította, hogy bár a kiszabott szankció a magyar jog által előírt volt, azonban a szólásszabadság és különösen a politikai véleménynyilvánítás alapvető fontosságú a demokratikus társadalmi berendezkedés működése szempontjából. Továbbá kifejtette, hogy a vörös csillag több jelentéssel bír, és több országban még ma is a Munkáspárt jelképe (Lettország, Szlovákia). Ezen érvek alapján elmarasztalta Magyarországot, elutasítva azonban a kérelmező nem vagyoni kártérítés iránti 10 000 eurós igényét és csupán 2 000 eurós jogi költséget ítélt meg.

Jelen döntések:
Az első esetben a kérelmet Vajnai Attila nyújtotta be 2010. január 23. napján. Jelen ügyben a kérelmező 2009. május 18. napján tartott békés demonstráción vett részt, amely során, kabátján ötágú vörös csillagot viselt. A rendezvény során a jelenlévő rendőr felszólította a jelkép eltávolítására, melyet el is koboztak. A kérelmező sérelmezte a rendőri intézkedést, ezért a Fővárosi Bírósághoz (Fővárosi Törvényszékhez) fordult, amely a kérelmet elutasította az 1978. évi IV., Büntetőtörvénykönyv 269/B. szakasza alapján:
269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

Mindezek alapján a Bíróság indokoltnak tartotta a büntetőeljárási törvény 151. §-a szerinti lefoglalást, elkobzást. A fellebbezést követően a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) a döntést 2011. június 8. napján helyben hagyta, a fent említett 2008-as döntés ellenére.
A kérelmező a 2008-as döntésre hivatkozott, amelyet a kormány vitatott. Véleménye szerint a két ügy különböző, mivel a Btk. szerint továbbra is tilos a vörös csillag viselése, és csupán eltávolításra került, egyéb intézkedésre nem került sor. A strasbourgi bíróság azonban 1 115 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek, 2 000 eurós ügyvédi költség mellett.
A Vajnai és Horváth ügyben a kérelmezőket elítélték 2003 és 2005 között megvalósított bűncselekmény miatt, Vajnai esetében ez vörös csillag viselését jelentette (rendezvényen, televízióban, bíróságon, ügyészségen) míg Horváth esetében sarló és kalapács viselését jelentette nyilvános rendezvények alkalmával. Vajnait 120 ezer forintra és 45 ezer forint eljárási költség megfizetésére ítélték, míg Horváthot egy év próbaidőre felfüggesztették. Az EJEB a 2008-as Vajnai ügy alapján elmarasztalta Magyarországot és fejenként 4000 euró nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot, fejenként 2200 ügyvédi költség megtérítése mellett.
A Noé, Vajnai és Horváth kontra Magyarország ügyben a kérelmezőket elmarasztalta a magyar bíróság, tekintettel arra, hogy antikapitalista mikulás nevű tiltakozó rendezvényükön zászlójukon és szórólapjaikon vörös csillagot használtak. A rendezvény célja az volt, hogy a fogyasztók figyelmét felhívja a szegénységre és a piacgazdaság hátrányaira. A jelen lévő rendőr azonban a rendezvény beszüntetésére kötelezte őket, igazoltatta őket, majd IV. kerületi rendőrkapitányságra kihallgatás végett beszállította őket. A felpereseknek fejenként 2000 euró nem vagyoni kártérítést és 2000 euró ügyvédi költséget ítélt meg az EJEB.

98%- os különadó:
A P.G. kontra Magyarország ügyben, 43 900 euró vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése mellett 3 000 euró ügyvédi és egyéb költség megfizetésére, míg az Á.A. kontra Magyarország ügyben 35 000 euró vagyoni és nem vagyoni kártérítésre és 3 000 euró ügyvédi és egyéb költség megfizetésére kötelezte Magyarországot a 98%-os különadó kapcsán. Mint ismeretes az EJEB a különadót az Emberi Jogok Európai Egyezményének Első Kiegészítő Jegyzőkönyvébe, azaz a tulajdon védelmébe ütközőnek találta. Az EJEB a 2013 májusi,júniusi és júliusi döntését ezáltal idén szeptemberben ismételten megerősítette a másik két közalkalmazott elbocsátása ügyében

Gajcsi kontra Magyarország:
A Gajcsi László-ügyben már 2006-ban elmarasztalta Magyarországot az EJEB a jogellenes pszichiátriai intézetben való fogvatartás miatt, mivel ezt az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. cikkével, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való joggal ellentétesnek találta. A strasbourgi döntés után a Kaposvári bíróság 2008-ban visszaállította jelen ügy kérelmezőjének jogképességét, azonban választójogát nem, amely eredményeként a 2010. április 11-én tartott országgyűlés választásokon nem tudott részt venni.
A kormány jelen esetben nem vitatta a kérelmező érveit. Az EJEB így a Kiss Alajos kontra Magyarország ügyet vette alapul. A hivatkozott döntésben, Kiss Alajost mániás depresszió miatt cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezték, amely következtében az Alkotmány módosításról szóló 1989. XXXI törvény 70.§ (5) bekezdése alapján automatikusan elvesztette választójogát. Az EJEB döntésében kifejti, hogy a magyar szabályozás nem tesz különbséget a cselekvőképességet kizáró és korlátozó gondnokság között, így a gondnokság alatt állóknak a választójogtól való mérlegelés nélküli megfosztása a választójogosult magyar népesség 0,75%-át érinti. Az EJEB szerint ez egy rendkívül magas arány, a korlátozás hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.
Jelen ügyben megállapította, hogy a sérült a kérelmező jelen egyezmény, első kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkében biztosított joga, azaz a szabad választáshoz való joga. A Bíróság 2 700 euró nem vagyoni kártérítést és 1 000 euró ügyvédi és egyéb költséget ítélt meg a kérelmezőnek.

Konklúzió:
A vitatott magyar gyakorlatok a Btk. és az Alkotmány rendelkezésein alapultak. 2012. C törvénnyel az új Btk. lépett hatályba, mely 335. §-a az önkényuralmi jelképek használatáról, már közbe ékeli, hogy annyiban valósul meg a bűncselekmény, ha az illető ezt köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszt, használ vagy közszemlére teszi. Az Alkotmány vitatott rendelkezését is megváltoztatta az Alaptörvény, mivel XXIII. cikk (6) bekezdése szerint nem rendelkezik választójoggal belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Így a választójog elvesztése nem automatizált, hanem bírói döntés függvénye.
Fentiekből kitűnik, hogy a vitatott szabályozást és gyakorlatot orvoslásra került, és amely következtében a bíróságok nagyobb mérlegelés jogkörrel lettek felruházva.

A Bíróság a döntéshozatalkor mindig az adott ország akkor hatályos jogszabályát veszi figyelembe. Az időközben bekövetkező jogszabály modosítás csak enyhítő körülményként szolgálhat.

Lábjegyzet:
Emberi Jogok Európai Egyezménye: http://www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf
Vajnai v. Hungary: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/Pages/search.aspx#{%22sort%22:[%22kpdate%20Descending%22],%22respondent%22:[%22HUN%22],%22documentcollectionid2%22:[%22CASELAW%22],%22itemid%22:[%22001-146410%22]}
Vajnai and Horváth v. Hungary: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/Pages/search.aspx#{%22sort%22:[%22kpdate%20Descending%22],%22respondent%22:[%22HUN%22],%22documentcollectionid2%22:[%22CASELAW%22],%22itemid%22:[%22001-146416%22]}
Noé, Vajnai és Bakó v. Hungary: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/Pages/search.aspx#{%22sort%22:[%22kpdate%20Descending%22],%22respondent%22:[%22HUN%22],%22documentcollectionid2%22:[%22CASELAW%22],%22itemid%22:[%22001-146406%22]}
1978. évi IV. törvény: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8525
Koltay András: A Vajnai- ügy, JeMA, 2010/1
P.G. v. Hungary: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/Pages/search.aspx#{%22sort%22:[%22kpdate%20Descending%22],%22languageisocode%22:[%22ENG%22],%22respondent%22:[%22HUN%22],%22documentcollectionid2%22:[%22CASELAW%22],%22itemid%22:[%22001-146413%22]}
Á.A. v Hungary: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/Pages/search.aspx#{%22sort%22:[%22kpdate%20Descending%22],%22respondent%22:[%22HUN%22],%22documentcollectionid2%22:[%22CASELAW%22],%22itemid%22:[%22001-146414%22]}
Klemencsics Andrea: Nyári szünet Strasbourgban- Magyarország rosszul zárta a tanévet, Ars Boni 2013. évi 2. szám
Gajcsi v. Hungary: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/Pages/search.aspx#{%22sort%22:[%22kpdate%20Descending%22],%22respondent%22:[%22HUN%22],%22documentcollectionid2%22:[%22CASELAW%22],%22itemid%22:[%22001-146411%22]}
Bodnár Eszter: A Kiss- Alajos ügy, JeMa, 2011/1. szám
Kép forrása: http://www.google.fr/imgres?imgurl=http%3A%2F%2Finforrm.files.wordpress.com%2F2013%2F10%2Feuropean-court-of-human-rights.jpg&imgrefurl=http%3A%2F%2Finforrm.wordpress.com%2Ftag%2Feuropean-court-of-human-rights%2F&h=334&w=500&tbnid=vGRDI8NdnpWjjM%3A&zoom=1&docid=Q8oz0PpwqL4j1M&ei=rJc6VPaoFM7KaJywgJAM&tbm=isch&client=firefox-a&iact=rc&uact=3&dur=2465&page=2&start=15&ndsp=20&ved=0CH0QrQMwHQ

A bejegyzés trackback címe:

https://arsboni.blog.hu/api/trackback/id/tr316802085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása