A küszöbön álló önkormányzati választások kapcsán indított cikksorozatunk egyik utolsó darabjában a választási rendszer mozaikjának legkisebb, ám nem kevésbé fontos darabkáival foglalkozunk. Magyarországon több mint háromezer 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település létezik, jelen cikkünk pedig az e településekre vonatkozó választási szabályokat elemzi.
Miből lehet választani?
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében, hazánkban minden településen települési önkormányzat működik, melynek minden esetben választott képviselő-testülete van és melyet a polgármester vezet. E tisztségviselők és szervek megválasztásának joga az Alaptörvény szerint [XXIII. cikk (5) bekezdés és 35. cikk (1) bekezdés] a helyi közösség tagjait illeti meg. Különösen fontos e választás a kis közösségekben. Egy magyarországi 10 000 főnél kevesebb lakosú településen tehát 2014. október 12-én a képviselő-testületre, a polgármesterre, valamint a megyei közgyűlés megválasztására három szavazólapot kapnak majd kézhez a választópolgárok.
A települési képviselő-testület választása
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény (Övjt.) értelmében a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település esetén a település egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:
- 100 lakosig 2 fő,
- 1000 lakosig 4 fő,
- 5000 lakosig 6 fő,
- 10 000 lakosig 8 fő.
Ezt a választási rendszert nevezi a törvény egyéni listás rendszernek, melyben a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat a képviselő-testület megválasztásakor, ahány képviselői hely az adott településen van. Kevesebb képviselőre szavazni természetesen érvényesen lehet, az egyéni listán képviselők pedig azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták, szavazategyenlőség esetén pedig sorsolás dönt. (Lásd: Övjt. 13. §)
A hatályos Övjt. előtt az választási törvény e választási modellre a „kislistás” megjelölést alkalmazta, ami némileg megtévesztő, mivel ez a választási rendszer alapvetően egyéni jelöltekre leadható szavazatokon alapul. Ezért pontosabbnak tekinthető az egyéni listás választási rendszer kifejezés alkalmazása.
Az Övjt. szerint egyéni listás képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A 2010-ben hatályba lépő – és a 2010-es önkormányzati választásoknál már alkalmazott – Övjt. egyik komoly változtatása, hogy a települési önkormányzati képviselő-testületeinek létszáma radikálisan lecsökkent: míg a 2006-os választások alkalmával 21 569, 2010-ben már csak 14 642 mandátum volt betölthető. 2014-re csekély mértékben, de tovább csökkent ez a szám, 14 572-re. Ez 2006-ról 2010-re a kisebb települések esetében nagyjából 32%-os csökkentést jelent. Ezen egyéni listás települési önkormányzati mandátumokért idén több mint 35 000 jelölt verseng (e cikk írásakor 35 807), aminél kiemelendő, hogy több mint 31 000 jelölt pártoktól független jelöltként indul.
| Választások éve | Betölthető mandátumok száma |
| 2006 | 21.659 |
| 2010 | 14.642 |
| 2014 | 14.572 (35.800 jelöltre) |
A polgármester
Az Alaptörvény szerint a helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. Akárcsak a képviselő-testületi pozíció, a polgármester posztja is kiemelkedően fontos (lehet) a helyi közösség számára, így nem is csoda, hogy 2014. október 12-én több mint 8000 polgármesterjelölt fog versenybe szállni (szám szerint 8142 jelöltet vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, visszalépések miatt e cikk készültekor már csak 8070 induló szerepel a nyilvántartásban). Akárcsak a települési önkormányzati képviselőtestület esetén, itt is ki kell emelni, hogy 6 441 jelölt politikai pártoktól függetlenként indul.
A polgármester-jelöltséghez mindössze - 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén – a település választópolgárainak legalább 3%-ának ajánlását kellett megszerezni. A polgármester választásakor a választópolgár csak egy szavazattal rendelkezik, polgármester pedig a legtöbb szavazatot megszerző jelölt lesz.
Magyarország legkisebb lélekszámú, önálló képviselő-testületet működtető településén, Zala megyei Iborfián, ahol a választási névjegyzéken szereplő választópolgárok száma idén októberben mindössze 14, akár egyetlen ajánlással is fel lehetett kerülni a szavazólapra, a pozícióért ketten is versengeni fognak, ahogy a törvény fentebb kifejtett szabályai szerint 2 főből álló képviselőtestületi pozíciókért is három jelölt indul.
A megyei közgyűlés választása
Egy adott megyéhez tartozó települések lakó választják a megyei közgyűlést, ami a Mötv. szerint a területi önkormányzati feladatokat látja el. Az Övjt. alapján a szavazás során a megye egy választókerületet alkot, melybe a megyében található összes települése beletartozik a megyei jogú városok (és a főváros) kivételével. A választópolgár a jelölőszervezetek megyei listái közül egyre szavazhat, a jelölőszervezetek számára a listaállításhoz pedig a megye választópolgárai 0,5%-ának ajánlása szükséges.
A megyei közgyűlés a megye képviselő-testülete, vezetőjét, az elnököt azonban a polgármestertől eltérően nem a közvetlenül választópolgárok választják, hanem a közgyűlés tagjai maguk közül. A 2010-es új törvény vezette be azt, hogy a megyék egy választókerületet alkotnak, ezt megelőzően minden megye két választókerületre volt osztva a 10.000 fő alatti, és feletti települések szerint.
Amikor senki sem akar polgármester lenni
Bár országos szinten komoly számban indulnak polgármester-jelöltek és képviselő-testületi jelöltek, az települési eloszlás természetesen nem egyenletes. Minden választási évben előfordul, hogy csak egy jelölt, egyes esetekben senki sem indul a posztért. 2010-ben például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek 15%-ában csak egy polgármesterjelölt indult a posztért, 2014-ben pedig négy településen, Aparhanton (Tolna megye), Valkonyán (Zala megye), Darabos-hegy (Vas megye) és Tanakajdon (Vas megye) egy polgármester-jelöltet sem vettek nyilvántartásba. Mi több, utóbbiban (ahogy a Baranya megyei Kishajmáson) még képviselő-testületválasztást sem lehet tartani, mivel a települési 4 képviselői helyből csak 3-ra volt jelölt.
Az Övjt. szerint, ha az egyéni listán kevesebb jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma, vagy nem volt polgármester-jelölt, a választást nem lehet megtartani, és időközi választást kell kitűzni. (Lásd: Öjtv. 20. §) Az Alaptörvény szerint [35. cikk (3) bekezdés] a jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a korábbi képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig, a polgármester megbízatása pedig az új polgármester megválasztásáig tart. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerint az időközi választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő nyolcvanadik és századik nap közé essen. A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság tűzi ki. (Lásd 302. §)
Összefoglalás
Bár 2010-hez képest nem sok változás lesz tapasztalható a 10 000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településeken, a helyi közösségek érdeke, hogy minél szélesebb rétegek ismerjék az önkormányzati választási szabályokat és be is kapcsolódjanak a helyi közéletbe. Néhány településen induló hiányában október 12-én nem lesznek választások, de az országos statisztikai adatok azt támasztják alá, hogy a települési önkormányzatok nem maradnak jelöltek és érdeklődő választópolgárok nélkül.
Képek forrása:
