Az egyre közelgő önkormányzati választásokkal foglalkozó cikksorozatunk részeként most a kirakós egy újabb darabját tesszük helyre: arra keressük a választ, hogyan illenek a korábbiakban felvázolt képbe a megyei jogú városok. Milyen szabályok szerint választják meg a közgyűlést, hogy alakult az elmúlt választások alkalmával a mandátumok száma, hogyan működik az ajánlások rendszere, mekkora beleszólásuk van a helyi szervezeteknek a városi közgyűlés életébe?

A fokozatosan hatályba lépő, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) újítása volt a megyei jogú városok körének szűkebbre szabása: a megyeszékhely városok és az Országgyűlés által a törvény hatályba lépése előtt megyei jogúvá nyilvánított városok tartoznak ide. A korábbi szabályozástól eltérően a továbbiakban már nincs mód arra, hogy az 50 ezret meghaladó lakosságszámú települések az Országgyűléstől kérelmezzék ezt a címet; így ahhoz, hogy egy újabb város beléphessen a megyeszékhelyek és egyúttal a megyei jogú városok sorába, arra lenne szükség, hogy a jogalkotó belenyúljon hazánk közigazgatási térképébe. Jelenleg tehát – a különleges jogállású fővárost leszámítva – 18 megyeszékhely és 5 további nagyváros: Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron viseli ezt a rangot.

 1. A választási rendszer

1.1. A közgyűlés tagjainak megválasztása

A fenti városok önkormányzatai települési önkormányzatnak minősülnek, képviselő-testületük a közgyűlés. A magyar közigazgatási és választójogi koncepció szerint a megyei jogú városok kiemelt szerepük révén olyannyira elhatároltak az őket körülölelő megyétől, hogy vezető testületük tagjait a megyei közgyűléstől külön választják, a megyék a helyi választások alkalmával székhelyeik nélkül alkotnak egy-egy választókerületet. A megyei jogú városok választópolgárai tehát összesen két szavazólapot kapnak majd kézhez október 12-én: egyiken a közgyűlésük lehetséges tagjaira, a másikon pedig a polgármesterjelöltekre voksolhatnak.

Bár az urnák tényleges előkerülését több mozzanat is megelőzi, ahhoz, hogy megérthessük a választáshoz vezető út első lépését, az ajánlásgyűjtést és a jelöltállítást, előbb nem árt megismerkednünk magával a választási rendszerrel.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény (Övjt.) értelmében a tízezernél több lakost számláló településeken, így a megyei jogú városokban is vegyes választási rendszerben kerülnek kiválasztásra a közgyűlés tagjai. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy jelölt kétféleképpen juthat mandátumhoz: egyéni választókerületben vagy kompenzációs listán. Előbbi esetben a lehető legegyszerűbb, többségi elv érvényesül, azaz a választópolgárok a jelöltek közül csak az egyikre szavazhatnak és az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Ez önmagában azzal az aránytalansággal járna, hogy a többi jelöltre leadott összes szavazat figyelmen kívül marad; ezt hivatott kiküszöbölni a kompenzációs lista intézménye. Így (a város lakosságszámától függően, törvény alapján) megadott számú mandátum az olyan képviselő-jelöltekre leadott szavazatok –töredékszavazatok – arányában kerül kiosztásra, akik nem győztek egyéni választókerületükben.

Ezeknek a mandátumoknak a sorsa az úgynevezett Sainte-Laguë módszer segítségével dől el: egy olyan táblázatot kell elkészíteni, amelynek első sorában minden listához (azaz a táblázat mindegyik oszlopához) hozzárendeljük a rájuk leadott összes szavazatot, majd minden rákövetkező sorban elosztjuk az eredeti szavazatszámot először hárommal, majd öttel, héttel és így tovább. Ezt követően a táblázatban szereplő legnagyobb szám egy mandátumot ér, ennek kihúzása után pedig ismét meg kell keresnünk a következő legnagyobb számot, ami egy újabb mandátumot eredményez; ezt addig folytatjuk, amíg el nem fogynak a kompenzációs úton (a törvény alapján) kiosztható mandátumok.

A fenti példában egy olyan megyei jogú város kompenzációs listás mandátumainak elosztási táblázata látható, ahol összesen 54 ezer polgár gyakorolta a választójogát. A táblázat első sorában az összes szavazat feltüntetésre került, amit az adott listára leadtak, de nem ért mandátumot. Az alsóbb sorokban a kezdeti számok 3-mal, 5-tel, 7-tel, 9-cel osztott hányadosa szerepel.

Tegyük fel, hogy ennek a megyei jogú városnak a teljes lakosságszáma 72000 fő; ez a hatályos Övjt. értelmében 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátumot jelent. Utóbbiak úgy kerülnek kiosztásra, hogy megkeressük a táblázatban szereplő öt legnagyobb számot (ezeket kiemeltem), és mindegyiket hozzárendeljük a listához, amelynek az oszlopában szerepel. Így a fenti példában az öt kompenzációs listás mandátum úgy kerülne kiosztásra, hogy az „A” listáról ketten, a „B” listáról ugyancsak ketten, a „C” listáról pedig egy jelölt szerezne helyet a közgyűlésben.

Előfordulhatnak speciális esetek is, például hogy egy jelölőszervezet kompenzációs listája több mandátumot kapna, mint ahány képviselőjelölt a listán szerepel, ekkor a mandátum betöltetlen marad. Itt is létezik az országgyűlési választásoknál ismert választási küszöb: nem juthat mandátumhoz a kompenzációs listáról az a jelölőszervezet, amelynek jelöltjei az összes töredékszavazat 5%-ánál (közös kompenzációs lista esetén 10 illetve 15%-ánál) kevesebbet tudhatnak csak magukénak.

1.2. A polgármester megválasztása

A polgármester megválasztásának szabályai némileg egyszerűbbek: a megyei jogú városokban is a hazánkban általános, minden településre irányadó többségi elvű rendszerben kerül kiválasztásra a városvezető, tehát a választópolgárok egy jelöltre szavazhatnak közvetlenül, és a legtöbb érvényes voksot begyűjtő jelölt lesz a polgármester.

2. Jelöltállítás és ajánlások

Természetesen a pozíciók tényleges elosztásához vezető út első lépése sem maradhat említés nélkül: a folyamat jelöltállítással és az ehhez szükséges számú ajánlás összegyűjtésével indul meg. A választási eljárási törvényszerint jelölőszervezet lehet az a párt vagy egyesület (a szakszervezetek kivételével), amely a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szerepel. A jogalkotó viszonylag pontosan megszabta azt is, hogy egy személy hány minőségben lehet egyidejűleg jelölt: a megyei jogú városokban egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás jelöltség, valamint a polgármesteri jelölés egymással összefér, a megyei listás jelöltséggel azonban már nem.

Ami a jelöltállítás számszerű szabályait, az ajánlásokat illeti, a küszöb a korábbiakhoz hasonló, mindössze egyetlen jelentősebb változtatás történt. Polgármesterjelölt az lehet, akinek az indulását legalább 300 helyi választópolgár támogatja, egyéni választókerületi képviselőjelölt pedig az, aki a kerületi választópolgároklegalább 1%-ának az ajánlását megszerzi. Kompenzációs listát ehhez mérten azok a jelölő szervezetek állíthatnak, amelyeknek a város egyéni választókerületeinek több mint felében sikerült jelöltjüket versenybe küldeniük; a hatályos Övjt. megszületése előtt viszont csak az egyéni választókeretek negyedében volt elvárás a jelöltállítás, így ez a módosítás hozzájárul a kisebb támogatottságú szervezetek közgyűlésből való kirekesztődéséhez.

_

3. A mandátumok száma

Az egyik legérdekesebb és legjelentősebb változást a kiosztásra kerülő mandátumok számában fedezhetjük fel. A választásokkal kapcsolatos joganyag újraszabályozásával a 2010-es önkormányzati választások után a korábbiaknál jelentősen kevesebb képviselő kezdheti meg akkor négy-, immáron ötéves ciklusát a közgyűlésekben, a mandátumok számának csökkentése néhány megyei jogú városban kifejezetten drasztikus méreteket öltött. A képviselő-testület tagjainak a száma még a legenyhébben érintett Szombathelyen is 28,5%-kal mérséklődött (28 főről 20-ra esett vissza), azonban a leglátványosabban Nagykanizsa és Dunaújváros képviselő-testülete csorbult, ahol a képviselői helyek 25-ről 14-re, azaz mintegy 44%-kal csökkentek.

Az ilyen jellegű változások természetszerűleg a hatalmi versenyben kevésbé befolyásos pozíciót elfoglaló szereplők háttérbe szorulása felé visznek: jelen esetben a kisebb pártok és helyi érdekeket becsatornázni hivatott civil szervezetek jelöltjei húzhatják a rövidebbet.

 _

4. Összegzés

Összességében tehát bár egy részletesen kidolgozott és első ránézésre – a töredékszavazatok újrahasznosítása révén – az arányosság érvényre juttatására törekvő rendszerről van szó, nem kifogástalan a szabályozás; a megyei jogú városi közgyűlések „elpártosodásának” megakadályozásához és az Alaptörvényben foglalt elvárásoknak, választási alapelveknek való maradéktalan megfeleléshez további kisebb módosításokkal, korrekciókkal kerülhetnénk közelebb.

_

Korábbi cikkeink a témában:

Mi és miért változott? Az új önkormányzati választási rendszer háttere

Önkormányzatok: változások után, választások előtt

Az önkormányzati választásokról – szakszerűen

A fővárosi választási rendszer átszervezése I.

Megváltozott feladatok, megváltozott választókerületek – a megyei közgyűlések

_

A képek forrása:

http://nyaralunk.hu/wp-content/uploads/2014/06/sopron.jpg

https://www.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fencrypted-tbn1.gstatic.com%2Fimages%3Fq%3Dtbn%3AANd9GcRmqF-YXwumgngG2soKfvxHHbKbM_NnS4hlBHdFVL5kxJcRKjSI&h=NAQE9qHJF