A Társasági adóról szóló törvény értelmében, a Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után az adózót társasági adókötelezettség terheli.

A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed, tehát az ilyen vállalkozásokat teljes körű adókötelezettség terheli, míg a külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki, adókötelezettsége ily módon korlátozott.

A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, korrekciós tételekkel módosított összege. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott, „A társasági adó alapvető szabályai” című tájékoztató értelmében, a korrekciós tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja, ezek döntően a Számviteli törvény szerint elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a növelő tétel, illetve a Számviteli törvény szerint az eredmény javára elszámolt bevételekhez kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását. Más részük kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy meghatározott költségek, ráfordítások növeljék az adóalapot, más esetben pedig kedvezményt biztosít a csökkentő tétel előírása.

E korrekciós tételek lehetnek:

1. társasági adóalapot csökkentő tételek, illetve
2. társasági adó kedvezmények.

1. társasági adóalapot csökkentő tételek

A társasági adóalapot csökkentő tételek felsorolását tartalmazó 7. §-a a Társasági adóról szóló törvénynek, többek között az alábbi elemeket tartalmazza:

• a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből az adózó döntése szerint meghatározott összeg,
• a kapott osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt,
• a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználásakor az adóévben bevételként elszámolt összeg,
• a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka,
• az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei,
• legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként havonta a kifizetett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege, ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt,
• az iskola rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál, tanulónként tanulói szerződés alapján a minimálbér 24%-a, az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján a minimálbér 12%-a,
• a szakmunkás tanulók sikeres vizsga utáni folyamatos továbbfoglalkoztatásakor, munkanélküliek és szabadságvesztésből 6 hónapon belül szabadult, valamint a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett társadalombiztosítási járulék összege,
• jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az , és a Tbj. törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettségek elengedése miatt bevételként elszámolt összeg, ha korábban növelő tételként figyelembe vették, az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg
• a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén. További 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

1. társasági adókedvezmények

A társasági adóalapot csökkentő tételekkel szemben, a társasági adókedvezmények, a számított társasági adóból, legfeljebb annak 80 százalékáig teszik lehetővé fejlesztési adókedvezmény érvényesítését, a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adóból pedig, legfeljebb annak 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény.

Fejlesztési adókedvezmény, a Társasági adóról szóló törvényben meghatározott beruházások üzembe helyezése és az előírtak szerinti üzemeltetése esetében vehető igénybe. Ezek közé tartozik többek között, a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás, a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás, vagy éppen a jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás.

A más adókedvezményekkel érintett tételek körébe tartozik, a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó által, meghatározott szervezetek – példának okáért országos sportági szakszövetség, országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy éppen közhasznú alapítvány - részére, a törvényben meghatározott jogcímen nyújtott támogatás. A támogatás történhet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg átutalásával, vagy térítés nélkül átadott eszköz, illetve ingyenes szolgáltatás formájában. E helyütt említendő továbbá, a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye, valamint a kis- és középvállalkozások adókedvezménye. Ezen utóbbi körébe tartozik, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózó által megkötött hitelszerződés alapján, tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után igénybe vehető adókedvezmény, melynek mértéke, a 2000. december 31. - 2013. december 31. között megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, míg a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka, de adóévenként maximum 6 millió forint.

Fontos kiemelni azonban, hogy a társasági adó vonatkozásában érvényesíthető korrekciós tételek vonatkozásában, az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságokra, így offshore cégekre, számos tekintetben eltérő szabályozás vonatkozik, melynek következtében, példának okáért, nem csökkenti az adózás előtti eredményt az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott vagy járó osztalék, a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak tekintetében pedig, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében sem csökkentheti az adózó az adózás előtti eredményét, ha a vele szerződő kapcsolt vállalkozás ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.

A képek forrásai:

http://cekindo.com/wp-content/uploads/2014/12/Corporate-tax-in-Indonesia.jpg

http://www.ci.wilmington.oh.us/images/Income%20Tax/income-tax-deductions-itemize-3.jpg

http://greece.greekreporter.com/files/Greek_offshore.jpg