A strasbourgi bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadsága fontosabb lehet, mint egy munkaszerződésbe foglalt titoktartási kötelezettség. A bíróság szerint Matúz Gábor, a Magyar Televízió egykori szerkesztője jogszerűen hozhatott nyilvánosságra belső leveleket, amikkel azt akarta bizonyítani, hogy a tévénél cenzúrázták a műsorát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a közérdek itt nagyobb súllyal esett latba, mint a tévének a titoktartáshoz fűződő érdeke.

A bíróság ítéletében hosszan mérlegelte, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a titoktartáshoz fűződő magánérdek közül melyik fajsúlyosabb. A bíróság többek között arra hivatkozik, hogy Matúz újságíró volt, és a sajtószabadság és az újságírói függetlenség megköveteli, hogy cenzúra nélkül beszélhessen bármilyen közéleti eseményről. Matúz ráadásul nem csak szerkesztő, hanem szakszervezeti vezető is volt. Az indoklás megjegyzi, hogy Matúz a bírósági perben nem érintett harmadik személyektől (például egykori főnökétől) származó leveleket is közzétett, de ezek az emberek sosem emeltek kifogást ez ellen, és a tévé sem próbálta meg bizonyítani, hogy a közzétett dokumentumok nem eredetiek.

A bíróság mindezek alapján arra jutott, hogy Matúz kirúgása, valamint hogy a magyar bíróságok a munkaügyi perben a tévének adtak igazat olyan korlátozást jelentettek a szólásszabadságra nézve, amelyek nem indokoltak egy demokratikus társadalomban. Mindezek alapján a bíróság döntése alapján Matúz 5000 euró (1,5 millió forint) vagyoni és nem vagyoni kártérítést kap, valamint 1440 euró (440 ezer forint) eljárási költségre jogosult.

Emailekkel bizonyította a cenzúrát

Matúz Gábort azért rúgták ki 2004 novemberében a Magyar Televízióból, mert egy könyvében azt állította, hogy a köztévé egyik műsorát cenzúrázzák. Az antifasiszta és a hungarista – Titkok a Magyar Televízióból című könyv szerint a köztévé kulturális vezetőjének utasítására maradtak ki részletek bizonyos interjúkból, noha neki nem volt szerkesztői joga. Matúz (aki a szakszervezet vezetője is volt) többször jelezte ezt a problémát a tévé vezetőjének, de nem járt sikerrel, nem indult vizsgálat az ügyben. Az Éjjeli Menedék című műsor egykori szerkesztője a könyvben a tévé belső levelezéséből is idézett, hogy alátámassza a cenzúrára vonatkozó állításait.

A magyar bíróságok a köztévének adtak igazat: a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) csak a titoktartási kikötés megszegését vizsgálta. Az LB kifejezetten visszautasította annak a vizsgálatát, hogy az adott esetben a véleménynyilvánítás szabadsága felülírhatta-e a titoktartási kötelezettség súlyát.

Matúz a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogának megsértése miatt fordult a strasbourgi bírósághoz.

A szeptemberi Vajnai ügyet követően, az EJEB jelen döntésében is megjelenik a véleménynyilvánítás szabadságának fontossága, melyet a demokrácia alapkövének tekint és más jog sérelmére is előnyben részesít.A Vajnai-ügyhöz hasonlóan itt is megjelenik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát csak nagyon-nagyon szűk körben lehet korlátozni: egy munkáltató titoktartáshoz fűződő érdeke és a diktatúrák áldozatainak kegyeleti jogai sem korlátozhatják a szólásszabadságot.

Kép innen.