Hogyan lehet az, hogy egy olyan jogtudós, mint Dósa Elek, akit az Országgyűlés saját halottjának nyilvánított, akinek elhunytakor Pest-Buda összes templomának harangja szólt, akinek a Nemzeti Múzeumban felállított ravatalánál megjelentek az egyházak vezetői, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, a képviselők, a főnemesség számos tagja, és a kormány is, szinte teljesen eltűnt az emlékezetből, és csupán úgy marad fent, mint a reformkori erdélyi nemesi törekvések fő ideológusa?

Mi a Nemzeti hitvallás, és egyáltalán, mi a viszonya az Alaptörvény főszövegéhez? Létezik-e a kettő között olyan kölcsönhatás, amelynek vizsgálata árnyaltabban megvilágítaná a preambulumok voltaképpeni funkcióját a jogalkalmazás és jogértelmezés gyakorlatának szövevényes útvesztőiben? És nem utolsósorban: mi az oka a preambulummal kapcsolatos (egymással leginkább szöges ellentétben levő) értelmezési vélemények egyre inkább terebélyesedő tendenciájának?

Beszélgetés Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével a rendszerváltás abszurditásáról, a mai jogfejlődés legnagyobb problémájáról, a legfiatalabb generáció esélyeiről, és arról, hogy milyen tanácsot adna egy mai joghallgatónak. Interjúnk első részét itt olvashatja.

Beszélgetés Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével a jogi oktatás helyzetéről, az ellenzéki kritikákról, a devizahitelről, és arról, hogy vállalná-e a folytatást elnöki mandátuma lejárta után.

Az Európai Bizottság 27 tagállammal szemben folytat kötelezettségszegési eljárást az ún. energiahatékonysági irányelv (Energy Efficiency Directive, EED) nem megfelelő átültetése és alkalmazása miatt. Magyarország vonatkozásában az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének elmulasztása miatt az eljárás 2015 márciusában a bírósági szakaszba lépett. A Bizottság ezzel a lépéssel kívánja jelezni az energiafogyasztási szokások megváltoztatásához való tagállami hozzáállás összeegyeztethetetlenségét az EU energiahatékonysági programjával. Kérdéses, hogy a májusban elfogadott energiahatékonysági törvény megfelel-e a szakma várakozásainak. Az MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport munkatársának írása.

Vélelmezhetően a diszkrimináció tilalom követelményének sérelmével járhat, amit a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a MOL Magyarország közösen tartott április végi sajtótájékoztatón jelentett be, hogy azon magyar futballrajongók számára, akik klubkártyával vagy futballkártyával rendelkeznek, olcsóbb lehet a tankolás a MOL-benzinkutakon. A literenkénti hét forintos kedvezmény és a 10%-kal olcsóbban igénybe vehető gépi mosó program, a szurkolók ösztönzését szolgálja. Célja, „hogy a magyar futballszurkolók további kedvezményekhez jussanak” – mondta az MLSZ szóvivője, amelyhez a MOL Magyarország kommunikációs igazgatója hozzátette: „Hazánk jelentős sporttámogatójaként a mi érdekünk is az, hogy újra családok tízezrei látogassanak el hétvégén a meccsekre”. A tervezett rendelkezés megvalósításra került így, az sérti az egyenlő bánásmód követelményét, előnyben részesít egy azonos helyzetben lévő csoportot, jelen esetben a klubkártyával rendelkező futballrajongókat, az azzal nem rendelkezőkkel szemben.

Nem szégyen példát venni a román Korrupcióellenes Ügyészség munkájáról és szabályozásáról. A szerv évek óta szorítja vissza Romániában a korrupciót. A DNA legutóbb Victor Ponta román miniszterelnököt hallgatta ki gyanúsítottként. Közben Magyarország egyhelyben áll a korrupció elleni fellépés tekintetében, értelmetlen Btk. módosításoktól és megállapodásoktól várva a megoldást. Ennél azonban többre van szükség.

1. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség

A román DNA (Direcția Națională Anticorupție) az elmúlt években, hónapokban került intenzívebben reflektorfénybe a román korrupciós ügyek sikeres felderítésével és lezárásával kapcsolatban. A nagy érdeklődés érthető: miniszterek, bírák, országgyűlési képviselők, tábornokok és egy kis iróniával egyes korrupcióellenes szervek vezetői ellen is nyomozást rendeltek el. Sok esetben a gyanú nem is volt alaptalan, úgy tűnik valóban közük volt korrupciós ügyekhez. A pártatlanság kérdése több esetben felmerül, sőt olyan híresztelés is elterjedt, hogy a DNA egy-egy politikai párt fegyvere a többi párt ellen. Ezt cáfolja viszont, hogy a DNA sorban világítja át a román politikai pártok képviselőit, kormánytagjait és mindezt politikai hovatartozásuktól függetlenül teszi.

Az elmúlt évek során már hozzászokhattunk, hogy a Budapest Pride (vagy akár az Eurogames) megrendezése előtt mindig felerősödnek a meleg-ellenes megnyilvánulások és az ellenséges kijelentések. Idén sincs másként. Először a miniszterelnök köszöni meg a melegeknek a homofóbia ellenes világnapon, hogy nem provokálnak, majd Ungár Klára melegez le Fideszes képviselőket. Ezt követően Kocsis Máté nyilatkozik arról ("Nem vagyok buzeráns" címen), hogy a Pride-ot az Andrássy út és környéke helyett a Nagybani piac parkolójában, tulajdonképpen Budapest határában kéne megtartani, hiszen az előbbi világörökségi terület, és a rendezvény amúgy is sok embert zavar. A téma kapcsán legutóbb Tarlós István fejtette ki „szigorúan személyes” véleményét a TV2 Mokka című műsorában: „ez az egész jelenség számomra nem természetes és számomra visszataszító, tehát a férfi és női nem alapfunkciói nem véletlenül alakultak ki. Amíg a kettő egymással be nem helyettesíthető, addig mondhatjuk, hogy előfordul a természetben, de nem organikus része a természetnek.” Kifejtette továbbá, hogy szerinte „ez a dolog nem méltó az Andrássy út környezetéhez” és „feleslegesen provokálja a közvélemény jelentős részét”. Az áthelyezéssel kapcsolatban pusztán annyit fejtett ki, hogy jelenleg nincs napirenden, esetleges megvalósulását azonban nem zárta ki.

A tavalyi évben nagy port kavart az a hír, miszerint valószínűsíthetően a nemzetbiztonsági szakszolgálat is használja azt a kémprogramot, amely bármely magánfelhasználású számítógépen hozzáférést biztosít a levelezéshez, fájlokhoz és akár az internetalapú telefonhívásokhoz is. Ez azután került napvilágra, hogy egy hacker feltörte a kémprogramokat gyártó cég szerverét, és levelezésében olyan információkra tett szert, amelyek feltételezik, hogy a magyar titkosszolgálat is előfizetője a lehallgatásra szánt szoftvercsomagnak. Ezt követően, állampolgári bejelentés nyomán indult vizsgálat a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hivatal (a továbbiakban: NAIH) részéről, amely azonban egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy bár a hazai törvények alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során alkalmazhatnak kémprogramot, a törvényi szabályozás kellő garanciát nyújt a titkos információgyűjtéssel érintettek magánszférájának tiszteletben tartásához és személyes adataik védelméhez való joguk érvényesüléséhez.

Az EU vezetői elhatározták magukat, hogy még ebben az évben megegyeznek egy új adatvédelmi rendelet megalkotásában. Kevesebb mint egy hónappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács leül tárgyalni a vonatkozó jogalkotásról, az Európai Adatvédelmi Biztos szerint nincs helye a hibázásnak. Az EurActiv interjúja Giovanni Buttarelli európai adatvédelmi biztossal az uniós adatvédelmi szabályozás reformjáról.