Július elsején immáron hatályba lépésének harmadik évfordulóját ünnepelte az a 2011 decemberében elfogadott munka törvénykönyve (továbbiakban új Mt.), amely már a parlamenti vitát megelőzően is óriási közéleti polémia sorozatot generált.
Vezessük be a poligámiát is?
2015.07.29. 09:56 Ars Boni
Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság június 26-i döntésében kimondta, hogy az Alkotmány Tizennegyedik Kiegészítése értelmében az azonos nemű párok házasságát minden államban engedélyezni kell, s minden államnak kötelessége elismerni egy más államban, azonos neműek közt köttetett házasságot. A döntés azonban 5:4 arányban született meg, s a döntést ellenző négy bíró különvéleményei igen érdekes érvelést tárnak elénk. Cikksorozatunk harmadik részében ezt kívánjuk bemutatni.
A kartellek feltárása az engedékenységi politika tükrében
2015.07.27. 21:08 Ars Boni
A res iudicata terjedelme
2015.07.24. 08:45 Ars Boni
A res iudicata jogintézménye tekintetében egy alapvető eljárásjogi intézményről, elvről beszélhetünk, amely a jogállamiság egyik alapkövét, a jogbiztonságot szolgálja. Ebből kifolyólag a res iudicata olyan jogintézmény, amelynek érvényesülése az egész jogrendszeren belül kiemelt hangsúllyal biztosítandó.
Más kérdés azonban, hogy a jogalkalmazásban sokszor merül fel a felek által vitatott körülményként, hogy meddig is terjed a res iudicata, azaz az anyagi jogerő terjedelme.
A polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: a „Pp.”) 229. § (1) bekezdése értelmében, „a keresettel érvényesített jog tárgyában hozottítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék”.
A választottbíróságon nem kell küzdeni a korrupció ellen
2015.07.22. 22:58 Ars Boni
Az új polgári perrendtartás elfogadása után sem változtatna lényegesen a választottbíróságok szabályozásán Kecskés László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság elnöke. Kecskés elnökként a választottbíróságokat az igazságszolgáltatás részének tartja, a választottbíróságon a korrupciós ügyek ellen szerinte nem szükséges harcolni. Az állami és a választottbíróságok között korrekt az együttműködés és az országok közötti versenyben nagyon fontos a legfelsőbb bíróságok tekintélye.
Végső eszköz – legsúlyosabb korlátozás
2015.07.17. 02:22 Ars Boni
Ahogyan az Alkotmánybíróság egyik első – a témával kapcsolatos – határozatában fogalmaz, „a büntetőjog a büntetőhatalom gyakorlásának törvényes alapja és egyúttal az egyéni jogok védelmének szabadságlevele is.” Ebből a meghatározásból máris kitűnik egy látszólagos ellentmondás: hogyan lehet a legsúlyosabb kényszerintézkedésekkel fenyegető büntetőjog egyúttal az egyéni jogok védelmének letéteményese is? A megoldás kulcsa e két feladat egyensúlyában található, melynek szempontjait kijelöli az alkotmányos büntetőjog követelményrendszere.
A vállalatcsoportok köztünk élnek
2015.07.16. 00:20 Ars Boni
Egy nemzetközi cég leányvállalatai különböző jogrendszerekben, formálisan önállóan működnek ugyan, a valóságban azonban gazdaságilag egy egységet alkotnak. Az Andrássy Egyetemen tartott konferencia előadói szerint ezt az egységes, csoportszintű üzletpolitikát a jognak is el kellene ismernie. E társasági jogi szempont viszont egyben akár komoly versenyjogi kockázatokat is felvet: ha a leányvállalat a közös üzleti terv megvalósítása miatt versenyjogot sért, mennyiben felelős ezért az anyavállalat, aki a leányra kényszerítette a közös üzletpolitikát? Az Andrássy Egyetemen egy olyan cseh társasági jogi szabályozást is bemutattak, ami az egész EU számára példaértékű lehet.
Melegházasság Magyarországon?
2015.07.15. 10:18 Ars Boni
Az azonos neműek házasságát engedélyező írországi népszavazás és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését követően a hazai közbeszédben is a figyelem középpontjába került az azonos nemű párok házasságkötésének lehetősége. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a Legfelsőbb Bíróság döntését, most arra a kérdésre keressük a választ, hogy a Bíróság érvelése mennyiben lenne alkalmazható a hazai jogi környezet keretei között, vagyis hogy levezethető-e Magyarországon is az azonos neműek házassághoz való joga.
Alkotmányjogi panasz: hogy jut el a lépcső tetejére?
2015.07.14. 12:23 Ars Boni
Az alkotmányjogi panasz az alkotmánybírósági alapjogvédelem talán legfontosabb eszköze a hétköznapi ember számára, a bírósági utólagos normakontroll és az alapvető jogok biztosának utólagos normakontroll-indítványa mellett, hiszen ez a legkézzelfoghatóbb az állampolgárok részéről. Emiatt kívánom cikkemben ezt az intézményt megvizsgálni, és bemutatni, mit vizsgál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban, s ezáltal – remélhetőleg – segíteni mindenki (jogász és nem jogász) munkáját, aki az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni.
Kisebbségvédelem az EU-ban – lehetetlen küldetés?
2015.07.12. 22:58 Ars Boni
Az európai uniós kisebbségvédelem aposztrofálható lehetne akár egy lehetetlen küldetésként is, tekintettel arra, hogy az EU-nak jelenleg még nincs kifejezett hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmére. Ugyanakkor, véleményem szerint a kisebbségben élő nemzeti közösségek uniós szintű jogvédelméhez akkor is ragaszkodnunk kell, ha ennek nincsenek meg a kristálytiszta pozitív jogi alapjai, vagy gyenge jogi eszközök állnak rendelkezésünkre. Az uniós joganyagból azonban jelenleg hiányoznak a kógens és kikényszeríthető normák, kevés az egyértelmű, a kisebbségek védelmét biztosító rendelkezés. Mindemellett úgy gondolom, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kötelező erejű és kikényszeríthető szabályozási lehetősége miatt mindenképpen érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel.