“Ha belátjuk, hogy vannak kritériumai a fair alkotmányozási eljárásnak, akkor az Alaptörvény elfogadása a tisztességtelen eljárás egy példája lehet” - írja Tóth Gábor Attila új könyvében. A jogok törvénye című mű eddig nem látott részletességgel elemzi, hogy miért volt “immorális” az Alaptörvény elfogadása és miért van szüksége új alkotmányra az országnak. Aktualitása miatt ezen kívül még egy fejezetet mutatunk be a könyvből: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről szólót.

Nem a szabadsághoz, hanem a méltósághoz van joga az elítéltnek

Nem a személyi szabadsághoz való jog, hanem az alapjogok anyajoga, az emberi méltósághoz való jog sérelme miatt elfogadhatatlan a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, mint büntetés. A könyv bemutatja, hogy ez az eltérő alapvetés nagyon lényeges különbséget eredményez: csak az esélyét kell megadni a későbbi szabadulásnak, az nem probléma, ha végül mégis a halálig tart a fogvatartás.

A német alkotmánybíróság például “kegyetlennek és megalázónak minősítette, ha az elítéltnek úgy kell haláláig rácsok mögött maradnia, hogy a törvények nem adnak lehetőséget az életfogytig tartó szabadságvesztés folytatásának hatékony felülvizsgálatára.” A strasbourgi bíróság gyakorlatából hasonló következtetés vonható le. De a “reményhez való jogot” nem sérti, ha “adott esetben végül gyakorlatilag a halálig tart”. A szerző megjegyzi, hogy a magyar szabályozás - ami alaptörvényi szinten teszi lehetővé a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazását - valószínűleg a strasbourgi bíróság esetjogába ütközik. (A könyv a strasbourgi bíróság a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről szóló  Magyar László kontra Magyarország ügyben hozott ítélet előtt jelent meg.)

A tisztességtelen eljárás egy példája

„Kevesebb, mint három év alatt az eredeti normaszöveg mintegy húsz százaléka változott meg” – írja Tóth a könyv utolsó fejezetében, ahol az Alaptörvényt elemzi. Az új alkotmány elfogadása kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy még ma sem lehet tudni, hogy kik írták azt, a közvéleményt egyáltalán nem vonták be az új szöveg kialakításába – a nemzeti konzultációnak a szerző szerint semmi értelme nem volt, mert már az alkotmánytervezet elkészítése után került rá sor és a válaszokat sem értékelték ki hitelesíthető módon.

A szerző szerint az „alapító atyák” (az Alaptörvény létrehozói) cinikus módon álltak hozzá a parlamenti vitához is: összesen kilenc napot hagytak a legfontosabb törvény vitájára úgy, hogy már az elfogadásának és kihirdetésének időpontja is meg volt határozva. A szerző szerint az európai alkotmányozásokat segítő Velencei Bizottságot is példátlan módon hagyták ki a processzusból. Mindezek alapján Tóth arra a következtetésre jutott, hogy “ha belátjuk, hogy vannak kritériumai a fair alkotmányozási eljárásnak, akkor az Alaptörvény elfogadása a tisztességtelen eljárás egy példája lehet.”

A szerző viszont ennél is továbbmegy: azt írja, hogy az Alaptörvény egy autokratikus hatalom tartós berendezkedését mozdítja elő, ha nem is hozott ugyan diktatúrát az országra. Az igazságtalan választási rendszer ellenére ugyanis még lehetséges a kormány választásokon történő, békés leváltása. Mindezek miatt Tóth új alkotmány létrehozását tartja indokoltnak.

Mi lesz ha egyszer nem a Fidesz-KDNP győz?

A szerző egy új alkotmány megszületésének módjait is körüljárja, sorra veszi és elemzi a lehetőségeket. Tiszta helyzet lenne, ha az ellenzék szerezne kétharmadot: így új alkotmányt fogadhatna el. Ha az ellenzék győz ugyan, de nem kétharmaddal, akkor az „alku” és a „partnerség” közül kell választani. Előbbi a politikai verseny és tárgyalások, utóbbi a valódi párbeszéd keretei közti alkotmányozást jelenti.

Tóth szerint utópisztikus, hogy a ma versengő pártok összefogjanak, és együtt hozzanak létre olyan alkotmányt, amivel a társadalom többsége egyetért, pedig tartós és állandó alkotmányt a szerző szerint csak így kaphatna a magyar jogrendszer, erre lenne szükség.

Tóth szerint ha a szabadság szintje a jelenleginél is tovább csökken, és egy valóban elnyomó rendszer alakul ki, akkor az alkotmányos berendezkedést csak egy forradalommal lehet megváltoztatni – a jogon belüli módszerek ilyenkor nem működnek.

A könyv a kifejtett témákon kívül részletesen foglalkozik az alkotmányjog számos kérdésével, így az abortusszal és genetikai mérnökösködéssel, a személyi szabadságjogokkal és a gyűlöletbeszéddel is.

Tóth Gábor Attila: A jogok törvénye - Értekezések az alkotmányos szabadságról. Gondolat kiadó, 2014, 269. oldal, 2950 forint.

Kép: 168 óra.