Örömünkre a Munka Törvénykönyve alapján a húsvéthétfő is munkaszüneti nap, sőt a húsvétvasárnap dolgozókat (az általános, 50%-os vasárnapi pótlék helyett) száz százalék bérpótlék illeti meg. Természetesen ugyanígy munkaszünet a húsvéthétfő a katonáknak és a közszolgáknak, de a jövőre hatályba lépő büntetés-végrehajtási szabályok alapján a foglalkoztatott elítélteknek is. A Honvédség kötelékében szolgálók és a katonai szakképző iskolák hallgatói azért várhatják emellett az ünnepet, mert ilyenkor az állam szó szerint a szokásosnál többet tesz le az asztalra: a katonák „élelmezési feljavítási norma” formájában nagyobb fejadagot kapnak.

Bár tudjuk, hogy a magyar állam a nemzetközi kapcsolatokban is a húsvétvasárnapot és –hétfőt ismeri el ünnepnapként, ez nem mindenhol van így: Georgia államban például a nagypéntek és a nagyszombat is ide tartoznak.

Jól tudjuk: ha ünnep, akkor előtte ünnepi vásár. Karácsonyi cikkünkből felidézhetjük, hogy melyik városban mennyibe kerül egy négyzetméternyi vásártér, és emlékszünk, hogy ilyen vásár az ünnepnapokon és az ezeket megelőző 20 napban tartható. Itt (a pult másik oldalán álló, a húsvétban rejlő lehetőségeket kiaknázni tudó kereskedő mesterektől) beszerezhetünk néhány húsvéti díszt, illetve a hímes tojás és csokinyuszi tengelyen is számottevő portékával találkozunk. Bizonyára csalódik azonban az, aki a teljes húsvéti bevásárlást itt remélte megoldani, hiszen számos, kifejezetten az ünnephez kapcsolódó termék nem árusítható ilyen eseményen.

Aki például egy nyuszival tervezte meglepni szeretteit, egészen szűkös lehetőségekkel szembesül, hiszen élő állat nemcsak közterületi vásáron nem árusítható, de még automatából, vagy mozgóboltból sem vehetünk ilyesmit. Arra is hiába várunk, hogy egy házaló ügynök kopogtasson nagy mosollyal és egy kosár tapsifülessel. Persze nem lehetetlen vállalkozás házinyúlhoz jutni: kitűnő lehetőség erre például egy állatvásár. S hogy ide hogyan jutnak el az állatok? Egyszerű: berakodás előtt a telephelyen egy állatorvos nem-egyedi klinikai vizsgálatot végez, vagyis megfigyeli a nyulak viselkedését és egészségi állapotát. Ha minden rendben, közúton szabadon, tehát időbeli korlátozások nélkül szállíthatók a nyuszik, érkezésükkor pedig szintén állatorvosjelenlétében zajlik a kirakodás.

Hogyan tartsuk új kedvencünket, ha már hazavittük? Alapul vehetjük például a házinyulak nagyüzemi tartásának minimális követelményeit. Ennek értelmében a nyulat beltéri, zárt helyiségben helyezzük el, ahol a levegő 10 °C és 28 °C között van, és e helyiségben a porszint, a relatív páratartalom, a szén-dioxid és az ammónia, valamint az egyéb gázok koncentrációja olyan mértékű, amely nem káros az állatra.  A megvilágítás legyen megfelelő, de ne túl erős és napi legalább nyolc óra „sötét időszakot” is biztosítsunk neki. Ha ketrecben tartjuk, a hosszanti rácsok távolsága ne legyen nagyobb 2 centiméternél, a huzal átmérője pedig legalább 2 milliméter legyen. Jó, ha van rágófája is.

Húsvét után mindig problémát jelent a „megunt” háziállatok tömeges gazdátlanná válása. Erre megoldást kínál, hogy állatvásárokon nemcsak vásárolhatunk, de alkalomszerűen (magánszemélyként) el is adhatjuk házi kedvenceinket. (Ne feledjük, gerinces állatot kitenni, elhagyni bűncselekmény, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő!)

*

Ha a húsvéti bevásárlásunkat piacon, vásárcsarnokban vagy bevásárlóközpontban tervezzük, a jog mondhatni belekódolja a rendszerbe a cipekedést, hiszen ezeken a helyeken – a különböző áruk káros egymásra hatását elkerülendő – külön területet kell biztosítani például a tojás, a zöldségek, a tőkehúsok, és a sertésből előállított füstölt húsok számára.

De mi minden kerül a húsvéti asztalunkra? Sonka. A jog (pontosabban a Magyar Élelmiszerkönyv) természetesen a segítségünkre siet abban, hogy mit kell sonkának tekintenünk. Húsvétkor elsősorban a nyers és a hőkezelt (főtt vagy sült) sonkákat keressük. Ez főszabály szerint nem más, mint a sonkákra jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka. A termék megjelenését tekintve pontosan azt mondja a jogszabály, mint amit laikusként mi is gondolunk: a sonka legyen a sonkákra jellemző, tetszetős külső megjelenésű: megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. (Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb.) Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalni kell, de a vágóállatot csak akkor kell megjelölni, ha az nem sertés.

Némileg eltérő definíciót kapott a szintén népszerű parasztsonka: bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy lapocka, amelyből a csontot eltávolították. A szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, pácolással és füstöléssel tartósítják. Egészben vagy darabban forgalmazzák.

A sonka ára persze – némi képzavart is megengedve – borsos; ezen az sem segít, hogy idén kedvezményes, 5%-os ÁFA-kulcs került bevezetésre a sertéshúsra, hiszen az csupán a fél, vagy egész házi sertésre vonatkozik. Ha füstölt terméket vettünk, annak benzopirén tartalma remélhetőleg nem haladja meg az 1 mikrogramm/kg-os határértéket, de ha legalább 190 napig természetesen érlelt sonkát választottunk, jó észben tartani, hogy ez a módszer csak az afrikai sertéspestis ellen elismert kezelési mód, míg a klasszikus sertéspestis ellen például nem (a kockázatokat nyilván más eljárással semlegesítik). Amennyiben úgy döntünk, hogy már előre, a boltban szeretnénk felszeleteltetni a húsvéti sonkát, ne morogjunk, ha picit várni kell, hiszen komoly biztonsági előírások vonatkoznak a procedúrára: sonkaszeletelő gépnél a szeletelendő anyagot csak rögzítőszán segítségével szabad a körkéshez tolni. A rögzítő részbe árut csak akkor lehet berakni, ha a gép ki van kapcsolva. A szeletelő körkés által elvágott részeket a körkéstől csak arra rendszeresített eszköz segítségével (sonkalapát) szabad eltávolítani.

 _

A gondosan kiválasztott, majd megfőzött és felszeletelt sonkánk mellé szokás szerint torma is dukál. A torma a zöldségfélék között a gyökér- és gumós zöldségek csoportjába tartozik, és ha még ilyen formájában szeretnénk találkozni vele, véletlenül sem szabad összetéveszteni a debreceni tormával, a keserű kakukktormával, vagy a hármaslevelű kakukktormával, hiszen ezek védett növények, komoly természetvédelmi értékkel (100.000,- 5.000,- és 10.000,- Ft). A tormatermelésre egyébként számos speciális szabály vonatkozik: például az EU-tól különböző jogcímekentámogatásokat vehetnek igénybe, illetve a társasági adózásnál (Tao.) az értékcsökkenési leírás, mint adóalapot csökkentő tétel, tormaültetvény esetében 15%.

 _

Természetesen nem hiányozhat az asztalunkról a tojás sem. Érdemes rögtön az EU-s szabályozásnak megfelelően leszűkíteni a tojás fogalmát: tojás az a héjas – nem törött, nem keltetett és nem főtt – tojás, amely a Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származik, és amely közvetlen emberi fogyasztásra vagy tojástermékek előállítására alkalmas. Sem fogyasztani, sem festeni nem tanácsos másmilyen tojást, hiszen a vadonélő fajok (például az afrikai-eurázsiai vándorló madarak) tojásait megszerezni, birtokolni, azokkal kereskedni tilos.

Hogyan kerül a tyúktojás a boltok polcaira? A területen átfogó az uniós szabályozás. A tojótyúkok feljavított ketrecekben történő tartása esetén például minden tyúknak legalább 750 cm² ketrecterületet, egy fészket, legalább 15 cm-es ülőrudat kell biztosítani, valamint „olyan almot ahol csipegetni és kapirgálni tud”. A tojásokat a tojásrakást követő 10 napon belül osztályozni és jelölni kell. Az osztályozás A és B minőségi osztályba történhet. Az A minőségű tojásra számos előírás vonatkozik (például szabályos alakú és sértetlen, a fehérje tiszta és áttetsző, stb.), amelyik pedig ezeknek nem felel meg, B minősítést kap. Az A minőségű tojásokat ezután „súlycsoportokba” sorolják S-től (53 grammnál kevesebb) XL-ig (73 grammnál több), majd csomagolják és szállítják. Mindezen folyamatokat állandó hőmérsékleten kell végezni, a tojásokat pedig általában nem szabad lemosni.

Magyarországon a kistermelők esetén a tojásokat a tojásrakástól számított 21 napon belül kell értékesíteni. A boltokban tojást tojástálcán 24 sor magasságig szabad tárolni, ez esetben 12 soronként biztonságos választólap alkalmazása kötelező.

*

A bőséges reggeli után gondolatban menjünk egy kicsit távolabb az asztaltól (mind térben, mind időben), hiszen egy sor nemzetközi kereskedelmi vonatkozásról beszélhetünk még a tárgyalt termékkörök kapcsán.

Nem feltétlenül gondolnánk például, hogy a trianoni békeszerződés is tartalmazott releváns rendelkezéseket: Magyarország a szerződés hatálybalépésétől számított három évig nem emelhette (egyebek mellett) a tojás, a sertés és a hentesáruk behozatalára vonatkozó vámtarifát a világháború kitörésekor, 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia és a Szövetséges és Társult Hatalmak közt alkalmazott vámok mértéke fölé.

A fent sorolt termékek kereskedelmében fennállott vámkorlátokat mára alapvetően lebontották az államok. Izland például a kilencvenes években még 40%-os importvámot terhelt a Magyarországról bevitt húsvéti tojásokra (ne aggódjunk, a 2000-es évek elején kivezették). Korlátlan mennyiségű sonkát és tormát lehet az EU-ból szállítani számos balkáni országba (például Albániába, vagy Montenegróba), továbbá a sonka tekintetében Izrael is lebontotta a vámokat.

*

Miután szerencsésen – de persze a teljesség igénye nélkül – tisztába jöttünk néhány, a húsvéthoz kapcsolódó jelentős jogi kérdéssel, az Ars Boni szerkesztősége kellemes húsvétot kíván minden kedves Olvasójának!