Magyarország több mint 25 éve csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ-egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét (Optional Protocol to the Concention Against Torture - OPCAT) az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe. Az ebből fakadó nemzetközi jogi kötelezettség értelmében Magyarország létrehozta a nemzeti szintű megelőző rendszert, amely az ENSZ Kinzás Megelőzési Albizottságával együttműködésben tölti majd be feladatát.
A szervezet a személyi szabadságuktól valamilyen módon megfosztott, őrzött személyek kínzástól és más rossz bánásmódtól való védelmét látja el. A feladkört a jogalkotó az alapvető jogok biztosához telepítette, amely a feladat elátására létrehozta a Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályát, ennek vezetésével pedig Dr. Fliegauf Gergelyt bízta meg.
Bár a jogszabályi előírás szerint a feladatot 11 főnek kell ellátnia, forráshiány miatt a 2014. évi felkészülés után 2015. január 1-jén egyelőre 6 fő kezdheti meg a munkát.
A ratifikációt követően több, az egyeztetést hiányoló bírálat érkezett a civil szférából. A végleges megoldásban ezért a mechanizmus munkáját a Civil Konzultációs Testület is segíti, amely négy meghívott, és négy pályázaton kiválasztott tagszervezetből áll. Meghívott szervezet a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Nyilvános pályázaton kiválasztott tag a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a MENEDÉK Egyesület és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány.
Székely László, az alapvető jogok biztosa a mechanizmusról szóló sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a program legfőbb célja a megelőzés, ennek elérése pedig a széles vizsgálati jogkörön és a transzparencia biztosításán keresztül történik majd. A Főosztály még részben sem veszi át már létező szervek felügyeleti és ellenőrzési hatáskörét, ami miatt azonban mégis újszerű szereplője lesz a jogvédelemnek, az a „fogvatartás” új, absztrakt értelmezése. A mechanizmus nem csupán a büntetés-végrehajtás felett őrködik majd, hanem a szociális szférát és a magánintézményeket is ellenőrzi, így például nevelőotthonokban és kórházakban is látogatást tehet. Fogvatartási helynek tekinthető minden olyan intézmény, amelyet az ott élők valamilyen hatósági határozat alapján nem hagyhatnak el saját akaratukból. Székely László elmondta, jelenleg kb. 4 ezer ilyen helyet vettek nyilvántartásba, amelyben egyelőre az egyházi intémények még nem szerepelnek.
Dr. Fliegauf Gergely főosztályvezető a mechanizmus eszközeiről és módszereiről beszélve kifejtette, hogy az elsődleges céljuk nem egyedi esetek feltárása, hanem intézményi és rendszerszintű hiányosságok feltérképezése, és a kinzás általános megelőzése lesz. Bár Magyarországon az Amnesty International jelentése szerint sincs szisztematikus kínzás, az egészségtelen életkörülmények, illetve a fogvatartottak közti erőszak eltűrése kiemelt problémát jelentenek. Legfontosabb eszközként a szervezet egy titkos látogatási lista alapján előre be nem jelentett látogatásokat tesz majd. A listát korábbi tapasztalatok és földrajzi elhelyezkedés alapján állították össze. Ezen kívül bejelentések esetén ad hoc intézménylátogatások is szolgálják az állandó monitoring megvalósulását. A látogatóbizottságokban több tudományterület képviselői, így jogászok, orvosok, pszichológusok is jelen lesznek, ezen kívül a partner civil szervezetek külső szakértőket is jelölhetnek a minél teljesebb körű információgyűjtés érdekében. A bizottság betekinthet az intézmény irataiba, nyilvántartásaiba, ezen kívül bizalmas, felügyelet nélküli beszélgetéseket folytathat a fogvatartottakkal.
A főosztály fontos tevékenysége lesz még a fogvatartó személyi állomány számára tartott továbbképzés, illetve a tudományos életben konferenciák, publikációk útján való jelenlét.
A nemzeti megelőző mechanizmus tevékenysége eredményeképp rendes és rendkívüli jelentéseket hoz nyilvánosságra, amelyek alapja helyszíni tapasztalat, vagy legalább három egy irányba mutató fogvatartotti beszámoló lehet. Ezek a beszámolók hivatottak szolgálni egyrészről a prevenciót, másrészről alapul szolgálnak majd a rossz gyakorlatok felszámolásához, ami azonban már az intézményvezetők és felügyeleti szervek hatáskörébe tartozik.
Kép forrása: http://ajbh.hu/opcat
