Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága június végi döntésében leszögezte, hogy az Alkotmány Tizennegyedik Kiegészítése kötelezően írja elő, hogy minden államnak engedélyeznie kell az azonos nemű emberek közötti házasságot, valamint el kell ismernie a két azonos nemű ember között egy másik államban törvényesen engedélyezett és kötött házasságot. Cikksorozatunk első részében bemutatjuk a Legfelsőbb Bíróság döntését, végigjárva azt az érvelési utat, amelyen a Bíróság is haladt döntése meghozatala során.

Amikor az ember kikerül az egyetemről, és elkezd állásokra jelentkezni, a diploma után a második legfontosabb dolog a munkáltatóknak általában az, hogy a jelöltnek mennyi munkatapasztalata van. Ez sokszor vezet egy ördögi körhöz: nem lehet tapasztalatot szerezni munka nélkül, viszont tapasztalat nélkül nincs felvétel. Ezért fontos már az egyetemi évek alatt gondolni a későbbiekre.

Ez év januárjában hatályba lépett az Európai Unió új joghatósági rendelete, mely a korábbi Brüsszel I. rendeletet váltotta fel. Az új rendelet megalkotásával eltörölték az exequatur eljárást, szűkült a közrendi kifogás alkalmazási köre, és az Európai Unió nyitott a harmadik államok irányába. Kengyel Miklós egyetemi tanárral, a Budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatójával beszélgettünk.

Az internetadóval kapcsolatos őszi viták lecsengése után a közelmúltban több ellenzéki párt is zászlójára tűzte, hogy biztosítani kell az internet-hozzáférést a társadalom minden szegmense számára. A kérdés folyamatos aktualitása miatt érdemes górcső alá venni a témában már előrelépést mutató Észtország, Finnország, Franciaország és Costa Rica gyakorlatát, illetve a szabályozás lehetséges irányait a magyar jogalkotó számára.

Magyarországon sokszor homoszexuálisnak titulálják a transzszexuális embert. Furcsán néznek rá. Esetenként megalázzák. Hátrányosan megkülönböztetik. Teszik mindezt azért, mert eltér a megszokottól, „kilóg a sorból”. Mindez leginkább a társadalom e téren való tájékozatlanságából fakad, szakmai berkekben pedig sokan még mindig nem hajlandók erről tudomást venni, többek szerint a transzszexualitás jogi helyzetének esetleges megváltoztatása összeegyeztethetetlen a keresztény vallással, házasságának fenntartása pedig az Alaptörvénnyel. De valóban az? Ennek valóban így kell lennie?

Az Országgyűlés által 2015 júniusában elfogadott törvény már nem tartalmaz olyan módosító rendelkezést, amely a hálapénz hatályos büntetőjogi szabályozásának reformjára irányulna. Az Igazságügyi Minisztérium eredeti 2015 márciusában közzétett tervezetében még szerepelt ilyen norma, de azt a kormányzat – feltehetően szakmai szervezetek tiltakozása miatt – időközben visszavonta. Ezzel azonban nem oldotta meg azt a problémát, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének. A hálapénz büntetőjogi megítélésének rendezése tehát továbbra is jogalkotói beavatkozást igényel. Hollán Miklós elemzése.

Korábbi cikkünkben már érintettük a német úthasználati díj tervezett bevezetését. A német törvényhozás azóta a tervet már el is fogadta és törvényi formába öntötte. A szabályozás azonban európai uniós aggályokat vetett fel. Ennek okán az Európai Bizottság is működésbe lépett, és kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen.

Interjú Filó Mihállyal, az ELTE-ÁJK adjunktusával

Mi a politika és a büntetőjog viszonya a mai Magyarországon? Filó Mihály határozott véleménye szerint azzal az illúzióval találjuk szembe magunkat, miszerint társadalmi problémák hatékonyan kezelhetők a büntetőjog eszközeivel, amelyek valójában közel sem ehhez a területhez tartoznak. Infantilizált társadalomról, holokauszttagadásról, a büntetőjog kontraproduktivitásáról, kiüresedéséről, parttalanná válásáról és klasszikus értékei elveszítésének veszélyéről beszélgettünk az ELTE-ÁJK adjunktusával.