Amikor az ember kikerül az egyetemről, és elkezd állásokra jelentkezni, a diploma után a második legfontosabb dolog a munkáltatóknak általában az, hogy a jelöltnek mennyi munkatapasztalata van. Ez sokszor vezet egy ördögi körhöz: nem lehet tapasztalatot szerezni munka nélkül, viszont tapasztalat nélkül nincs felvétel. Ezért fontos már az egyetemi évek alatt gondolni a későbbiekre.
Emellett néha a gyakorlatban derül csak ki, hogy amire éveken át készültünk, sajnos mégsem olyan, mint amilyennek elképzeltük. Ezért kell kipróbálni magunkat minél több helyen, hogy aztán tudatosan készülhessünk későbbi pályánkra, és ne legyenek irreális elvárásaink.
A szakmai orientációt az is segíteni kívánja, hogy az egyetemek a diploma megszerzésének feltételeként kötelező szakmai gyakorlatot írnak elő. Ennek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján a következők a feltételei: a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A hallgatót ez esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A díjat a szakmai gyakorlóhely fizeti.
Ez a pár hetes gyakorlat viszont véleményem szerint nem elegendő ahhoz, hogy elegendő tapasztalattal rendelkezzünk. A kellő szakmai tapasztalatot megszerezni korántsem olyan egyszerű. Sok logisztika, és nem utolsósorban szorgalom és elhivatottság kell hozzá. Hiszen nappali tagozaton magas az óraszám, és a szorgalmi időszakban is sokat kell készülni, nem csak a vizsgák során. Sok lemondással jár, hiszen minél többet dolgozik valaki, annál valószínűbb, hogy a délig alvás és a heti három egyetemi buli kivitelezhetetlen lesz. De milyen lehetősége van egy huszonéves, érettségivel, esetleg 1-2 nyelvvizsgával rendelkező joghallgatónak, ha rászánja magát a keresésre?
Az első, ami általában eszébe jut a hallgatóknak, egy ügyvédi iroda. Pozíciókat a kifejezetten jogászoknak szóló álláshirdető portálokon lehet találni, vagy az egyetemek honlapján, de ha van kifejezetten kiszemelt ügyvédi iroda, akkor közvetlenül is meg lehet próbálkozni az önéletrajz elküldésével. A legtöbb gyakornoktól 2-3 nap, vagy 20 óra rugalmas munkavégzést várnak el. A vizsgaidőszakban kedvező esetben lazábban veszik a bejárást, hiszen az ügyvédi irodában dolgozók nagy részének van tapasztalata a vizsgaidőszakokkal kapcsolatban. Teljesen változó, hogy hányadéves gyakornokot keresnek: van, ahova másod- és harmadévesek is mehetnek, viszont pár helyen csak negyed-ötödéveseket fogadnak, akiket később esetleg tovább foglalkoztatnak. Eddig jól hangzik, de vajon mindezt mennyiért? Az egyetemisták a jog és igazságosság gyakorlatba való átültetésével néhány ügyvédi irodában úgy találkozhatnak, hogy a vezető ügyvéd elmondja, bejelentésről szó sem lehet, maximum a kötelező szakmai gyakorlatot igazolják le, illetve valamennyi díjazásra a hónap végén borítékban, készpénz formájában lehet számítani, ha egyáltalán lehet. A legtöbb irodánál ugyanis nem jár díjazás. Ilyen esetben a gyakornoki pozíció meghirdetésénél az ’amit kínálunk’ résznél a ’tapasztalat’ fordulattal találkozhatunk. De még mindig nem ez a legrosszabb eset: arra is van példa, hogy a gyakornoknak kell fizetnie.
Pedig a gyakornokoknak igenis fontos szerepük van. Ha nem csak a kávéfőzésben mutathatják meg tehetségüket, hanem komolyabb feladatokat is kapnak, pár hét, esetleg 1-2 hónap után már ki tudják termelni foglalkoztatásuk költségét. A munka általában olyan feladatokkal kezdődik, amiket az ügyvédjelöltek nem akarnak megcsinálni, illetve postára járás és földhivatali sorban állás a program. Ha viszont a gyakornok nem csak a 6 hetes kötelező szakmai gyakorlatát kívánja letölteni, akkor valószínűleg belevonják őt fokozatosan olyan dolgokba is, amelyek tényleg érdekesek, és érdemes velük időt tölteni. Például egy jogszabálykeresés is lehet izgalmas, és hasznos a továbbiakban. Érdekes felfedezni, hogy mennyi minden van a Ptk-n kívül, mennyi szabályozással lehet találkozni, és egy idő után gyakorlattal az ember keresési ideje jelentősen lecsökken. Egy fordítás kapcsán biztosan találunk 1-2 jogi szakkifejezést, amit addig nem ismertünk. Egy kétnyelvű meghatalmazás, vagy adásvételi szerződés, keresetlevél írása pedig már tényleg megelégedettséggel töltheti el az embert.
A másik lehetőség a diákmunka. Ebben az esetben egy diákszövetkezeten keresztül történik a közvetítés, így lehet igazolni a munkánkat, sőt még adózunk is. Egy-egy diákszövetkezet általában 2-3 jogi gyakornoki pozíciót kínál különböző bankoknál, vagy nagyvállalatoknál. Itt már általában nagyobb óraszám teljesítése kötelező, 25-30 órát is elvárhatnak. Az órabérek változóak, ki lehet fogni viszonylag nagyobb juttatást is.
A munka általában adminisztratív, az elején legalábbis biztosan. Itt más szerződéstípusokkal is lehet találkozni, mint egy ügyvédi irodánál, illetve sok fordítás is várható. Idővel a gyakornokok egyre jobban beleláthatnak egy jogi osztály működésébe, ami csak egy kis szelete a cég működésének. A cég/vállalat típusától is függ persze, de nagy valószínűséggel a jogi osztállyal mindenkinek együtt kell működnie valamilyen szinten, így a gyakornokok is kapcsolatban állhatnak a többi alkalmazottal, aminek köszönhetően több munkaterületet is megismerhetnek. A hátrány az, hogy a vizsgaidőszakban a több hét teljes hiányzással szemben nem túl toleránsak, hiszen a munka viszonylag folyamatos.
A harmadik lehetőség egy-egy bíróság vagy ügyészség lehet. Ennek is rengeteg előnye van. Tárgyalásokat lehet látogatni, a bíró/ügyész megbeszéli az ügyeket, elmagyarázza a folyamatokat, néha még aktákba is belenézhetünk, a bíróságon esetleg ítéletírásban is segíthetünk. Szóval egy kvázi „fogalmazói” pozícióba is eljuthatunk, azzal a különbséggel, hogy juttatás általában nem jár. A gyakornok általában szerződést írnak alá, tehát a gyakorlat ebben az esetben is igazolható. Természetesen a vizsgaidőszakkal kapcsolatban itt nagyon megértőek, és általában a gyakornok maga határozhatja meg az időpontokat, amikor tud dolgozni.
Ezek a klasszikus jogi gyakornoki lehetőségek. Ez is olyan, mint általában a legtöbb dolog az életben: amíg benne vagyunk, nehéznek tűnik, de utólag visszagondolva teljesen megéri. Szerencse is kell hozzá, hogy az ember kifogjon egy jó lehetőséget, de hogyha egyszer megkap egy gyakornoki pozíciót, akkor azon kívül, hogy gyakorlatot szerezhet, és esetleg még egy kis pénzt is kereshet, fontos kapcsolatokra is szert tehet, aminek az egyetemi évek után nem kis jelentősége van. Hiszen könnyen elképzelhető, hogy egy szorgalmas gyakornokot később ügyvédjelöltként szívesen várnak vissza, vagy a cég jogi osztályán teljes állásban kaphat lehetőséget karrierje folytatására.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.
***
A cikk az Ars Boni gyakornoki program keretében született.
