A kétharmad ára

2015.02.23. 06:23 Ars Boni

A veszprémi vereséggel megszűnt a Fidesz kétharmados parlamenti többsége. Az utóbbi időben politikusok és elemzők is írtak arról, hogy milyen következményei lehetnek ennek a következő évekre nézve. A legtöbben annyit állapítottak meg, hogy a kérdés csupán szimbolikus jelentőségű. A helyzet azonban ennél bonyolultabb: cikkünkben bemutatjuk, hogy hol lehet szerepe a kétharmados többségnek a közeljövőben.

orban_sad_kicsi.jpg

I. A kétharmad és az ellenzék

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy a minősített többséghez kötött döntéseknek a magyar közjogban két fajtája létezik. Az egyik az úgynevezett „nagy kétharmad”, amely az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát kívánja meg (ilyen például az Alaptörvény módosítása és több közjogi tisztség viselőjének a megválasztása), a másik pedig a gyakran csak „kis kétharmadnak” nevezett intézmény, amelynél elegendő a szavazásnál jelen lévő parlamenti képviselők kétharmadának támogatása (ilyenek a sarkalatos törvények).

Anélkül, hogy hosszas politológiai elemzésekbe bonyolódnánk, le kell szögeznünk, hogy nem biztos, hogy ezt olyan egyszerű lesz elérni, mint ahogy a legtöbben prognosztizálták. A legutóbbi ilyen eset is komoly hullámokat vetett: sorra jelentek meg a „Vona és Gyurcsány miatt működött a kétharmad” tematikájú cikkek, pedig az volt az első alkalom, amikor ennek jelentősége lehetett, és az akkor elfogadott módosítások sem voltak politikailag kiemelkedően fontosak.

A veszprémi választás megmutatta, hogy a baloldalnak is lehetnek tartalékai, az országos közvélemény-kutatások pedig a Jobbik erősödését mutatják. Egy ilyen helyzetben rendkívül fontos lehet, hogy melyik párt tud keményebben fellépni a Fidesszel szemben, hiszen később az vindikálhatja magának a kihívó szerepét. Ilyen körülmények között az a párt, amelyik – még ha közvetve is, például egy kétharmados szavazástól való távolmaradással – hozzájárul a Fidesz kormányzásának gördülékenyebbé tételéhez, könnyen a riválisai kereszttüzében találhatja magát, ami komoly veszteségeket eredményezhet, hiszen ahogy az ózdi választás is mutatja (egy korábban baloldali fellegvárnak számító körzetben kapott 2/3-ot a Jobbik jelöltje), a Fideszt elutasító szavazók az esélyesnek tűnő jelöltre szavaznak.

A márciusi tapolcai választás tovább növelheti e kérdés jelentőségét, hiszen egy újabb elveszett mandátum után az ellenzéknek még könnyebb lesz megakadályoznia a minősített többséget igénylő döntések meghozatalát. Természetesen a frakciók erőfeszítései hiányában ez közel sem biztos, hogy megtörténik, annyi ugyanakkor biztosan kijelenthető: az a párt, amelyik politikailag fontos kérdésben lehetővé teszi kétharmados döntések meghozatalát, nehezen fog ebből politikai áldozatok nélkül kijönni – főleg, hogy azt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a jövőben megjelenhetnek parlamenten kívüli politikai erők is, akik profitálhatnak ebből. Minden ellenzéki pártnak érdeke lesz tehát, hogy teljes létszámában való jelenlétével akadályozza a kétharmadot – ellenkező esetben komoly támadási felületet biztosít riválisainak.

II. Az Alaptörvény módosítása

Az Alaptörvény módosítása az összes képviselő kétharmadának szavazatához („nagy kétharmadhoz”) kötött aktus. Ennek a következők miatt lehet jelentősége:

1) Nem lehet módosítani a szövegen, vagyis nem lehet újabb kérdésekben hosszú távra megkötni a következő kormányok kezét, és az Alkotmánybíróság döntéseit sem lehet felülírni az Alaptörvény módosításával.

2) Nem lehet teljesen új sarkalatos törvényeket elfogadni, ehhez ugyanis az Alaptörvény kifejezett módosítása szükséges. (Az előző ciklus végén például a termőföldekkel kapcsolatos szabályokat tették kétharmadossá.) Az Alaptörvényben meglévő fordulatokat ugyanakkor ki tudja tölteni a Kormány új tartalommal. Ezt segíti, hogy a szöveg sokszor nagyon tág fogalmakat használ, és az az Országgyűlés Alkotmánybíróság gyakorlata (lásd például: 4/1993-as vagy az 1/1999-es határozatokat) szerint is nagy szabadságot élvez a kérdésben. Sarkalatos törvény szabályozza például a „közteherviselés alapvető szabályait”, vagy a kizárólagos állami tulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Ez utóbbi alapján fogadták el tavaly decemberben a trafiktörvény legfontosabb rendelkezéseit kétharmadossá változtató szabályt.

3) Talán az egész téma legjelentősebb kérdése lehet az Alaptörvény gazdasági tárgyú szabályainak alkalmazása. Egyes elemzők szerint ugyanis az adósságfék intézményét egy romló pénzügyi helyzetben nehéz és nem is logikus betartani. Ezt ugyan valamelyest enyhíti, hogy „a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése” esetén e szabályoktól el lehet térni, egy mainál nehezebb, de ezt a szintet el nem érő gazdasági helyzetben mégis komoly gondok elé állíthatják a kormányzatot. Ugyanígy a Kormány kezére játszik, hogy a Költségvetési Tanács tagjait a Fidesz választotta meg, így túlzott szigor sem várható a szabályok betartatása felett őrködő szerv részéről.

Paksi erõmû - Jóváhagyta a Ház az orosz-magyar hitelmegáll

III. Sarkalatos törvények

A sarkalatos törvények olyan jogszabályok, amelyek módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség. A minősített többséget igénylő döntések köre az Alaptörvény elfogadásával módosult. A legfontosabb változás az volt, hogy bekerült néhány olyan terület, amelyek eldöntését szinte sehol sem kötik a parlamenti erők széles konszenzusához, mivel a kormányzás immanens elemének tekintik őket. A Fidesz ezeken a területeken szerette volna megkötni a következő kormányok kezét, ezt maga Orbán Viktor jelentette ki egy interjúban.

Nos, könnyen lehet, hogy a következő években a saját csapdájába esik a Kormány, hiszen egy fegyelmezett ellenzék mellett egyedül nem fog tudni változtatni egy sor fontos törvényen, és csak reménykedhet abban, hogy az általa elfogadott szabályok kiállják az idő próbáját – például a közteherviselés, a nyugdíjrendszer, vagy a családi adózás területén. Az eddigi tapasztalatok nem ebbe az irányba mutatnak. A gazdasági stabilitási törvény több alapvető jelentőségű rendelkezésének hatályba lépését is kitolta az Országgyűlés, és az is beszédes, hogy a stabilitást a nevében is hordozó jogszabályt több mint hússzor módosították 2011-es elfogadása óta. Idén január helyett például csak 2016-ban fog hatályba lépni a társasági adó egykulcsossá tételét előíró rendelkezés. Ha nem várt gazdasági körülmények miatt ettől a szabálytól el szeretne térni majd a kormánytöbbség, önerőből ezt nem fogja tudni megtenni.

Adná magát a feltételezés, hogy a második ciklusra már lelassult a törvénygyár, ezért nem is lesz olyan nagy szükség a kétharmadra. Ennek azonban ellentmond, hogy az Országgyűlés honlapja szerint az alakuló ülés óta eltelt nagyjából fél évben közel 50 olyan döntés született, amihez legalább a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges volt. Ez a szám az előző ciklus utolsó egy évében 214 volt.

Nem túl jó előjel ez a következő évekre, és még annál is rosszabb hosszabb távra. Beigazolódhat az alkotmányjogászok többségének félelme, akik nagyon komoly problémaként értékelték a sarkalatos törvények körének átszabását. Egyértelmű, hogy ha a Kormánynak a következő években a saját maga által alkotott szabályokkal is meggyűlik a baja, akkor valóban óriási gondokat fog okozni egy olyan többségnek, amely következetesen elutasította ezeket a szabályokat. Hogy csak a legfontosabbat említsem: az egykulcsos adó ügyét a Fideszen kívül ma egyetlen politikai erő sem támogatja – hiába jutnának tehát kormányra, nem biztos, hogy tudnának „önerőből” változtatni ezeken a szabályokon.

A többi sarkalatos törvénnyel is lehetnek problémák. A minimum, ami kijelenthető, hogy sok kérdésben csökkentik a Kormány mozgásterét. A teljesség igénye nélkül:

1) Hiába tervezték, nem lesz egyszerű új egyházügyi törvényt alkotni.

2) A polgári peres és a büntetőeljárás 2017-es reformját is érintheti, hogy a bírósági és az ügyészségi törvény is kétharmados.

3)Hiába derült fény arra, hogy továbbra sem problémamentes a pártok működése és gazdálkodása, a terület szabályozásához ismét kompromisszumra lesz szükség, ez pedig nem sok jót ígér az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján.

4) Az elmúlt hetek politikai eseményei adhatnak különös jelentőséget annak, hogy a választási kampányidőszak politikai reklámjairól sarkalatos törvény rendelkezik.

5) a 2014-es fővárosi önkormányzati választás mutatta, hogy a Fidesztől nem idegen a választási szabályok választások előtti módosítása. Erre egy fegyelmezett ellenzék mellett ebben a ciklusban már nem lenne lehetősége.

6) Olyan kiterjedt és nagy jelentőségű területekről pedig még szót sem ejtettünk, mint a termőföld kérdése, az önkormányzatok szabályozása, az energetikát szabályozó szerv működése, a nemzeti vagyon kezelése; ezeket is mind átszövik a kétharmados jogszabályok.

Az új közjogi rendszer kialakításakor sokan kritizálták a sarkalatos törvények rendszerét, mert csökkentik egy egyszerű többséggel rendelkező kormány mozgásterét, és olyan területek szabályozását ítélik a politikai erők kompromisszumára, és ezzel gyakran tetszhalott állapotra, amelyek fontosak egy állam irányításához. Azt is érdemes ugyanakkor látni, hogy a kétharmados törvények az elmúlt 25 évben is jelen voltak közjogunkban, ezért az olyan állításokat természetesen kampányfogásnak kell tekintenünk, miszerint a mai naptól megbénulna a Belügyminisztérium működése.

lenkovics_kicsi.jpg

Lenkovics Barnabás, Áder János, Orbán Viktor

 IVKözjogi tisztségek betöltése

A közjogi tisztségviselők megválasztása jelentős kérdés lehetne, hiszen az Alaptörvényben nevesítettek nagy részének megválasztásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges. A mandátumuk hossza miatt (a Kúria elnöke és Legfőbb Ügyész esetében például 9 év) azonban ebben a ciklusban leginkább az Alkotmánybíróság tagjai és elnöke lehetnek fókuszban. Lenkovics Barnabás újonnan megválasztott elnök mandátuma ugyanis csak egy évig tart, így legkésőbb 2016 elején kiderül, mi történik, ha egy ellenzéki képviselő szavazata is szükséges a Fidesz jelöltéjének elfogadásához. A kérdés súlyát azonban több dolog is csökkenti: egyrészt a szavazás titkos lesz, így könnyebb lesz átszavazni, másrészt pedig a Fidesz kényelmes helyzetben van. Ha nem sikerül megválasztani a jelöltjét, az új elnök megválasztásáig az alkotmánybírák által választott helyettes látja el az elnöki teendőket. Ugyanez a helyzet az alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatban. Bár a mostani ciklusban több bíró mandátuma is lejár, a Fidesz itt is kedvező helyzetben van: a kiesőktől több oka volt tartani, így adott esetben a párt számára egy sikertelen választás előnyösebb lehet egy kompromisszumos jelölt megválasztásánál, hiszen így nőhet a kormány politikájával elnézőbb bírák aránya a testületben.

V. Mit tehet a Kormány?

Két korábbi írásunkban (itt és itt) részletesen is elemeztük, hogy milyen lehetőségei vannak egy kormánynak, ha ki szeretne szabadulni a sarkalatos törvények fogságából. A kérdéshez tudni kell, hogy minden kétharmados jogszabály végén található egy rendelkezés, amely kijelöli, hogy az adott törvényben mely szakaszok számítanak sarkalatosnak. A jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat szerint azonban ez csak a (minősített) parlamenti többség véleményének tekinthető. Annak eldöntése, hogy mely szakasz az Alaptörvényi felhatalmazás végrehajtása, vagyis mihez kell valójában kétharmados többség, az Alkotmánybíróság feladata. A testület mondhatja ki tehát a végső szót például abban a kérdésben is, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó a közteherviselés alapvető szabályának minősül-e, és így csak minősített többséggel lehet módosítani, vagy nem, és feles többség is elegendő a megváltoztatásához.

Ez azt jelenti, hogy a kormányzat a politikai megoldásokon túl megteheti azt is, hogy egyszerűen feles többséggel módosítja a sarkalatos törvények megfelelő részeit, és bízik benne, hogy az alkotmánybírók is egyetértenek az álláspontjával. Az út járható, még ha lenne is némi bája annak, ha a Fidesz a saját maga által sarkalatosnak minősített rendelkezések sarkalatosságát vitatná az Alkotmánybíróság előtt.

*

Összességében elmondható, hogy bár a kétharmad elvesztése közjogi szempontból nem állítja megoldhatatlan feladatok elé a kormányzatot, sok eddig nem látott veszély válhat valósággá a sarkalatos törvények jelenlegi szabályozása miatt.

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://arsboni.blog.hu/api/trackback/id/tr517206439

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.02.23. 17:26:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

igazi Ténytár 2015.02.23. 11:47:25

@csentecsa: Na na Orbán Köztarsági Elnokke valasa es a prezidencialis rendszer meg jol jott volna neki a bukas elott, Adert valtva!

nol.hu/belfold/orban-feljebb-lephet-1463211

Arról, hogy Orbán Viktor köztársasági elnök is lehetne, először Stumpf István beszélt 2008 júniusában, azaz már a márciusi, a Fidesz számára óriási sikert jelentő szociális népszavazás után. Akkor a volt kancelláriaminiszter, mostani alkotmánybíró a TV2 Mokka című műsorában a riporter kérdésére azt mondta: „a helyzettől függően lehetséges, hogy Orbán Viktor is szóba kerülhet egy megerősített államfői szerepkörre”.

HIRDETÉS
OLVASÓLISTA
KÜLFÖLD
Színre léptek az oligarchák
KÜLFÖLD
Hadiállapot, de nem puccs
KÜLFÖLD
Blöff is lehet a négyszázmilliárdos gázüzletből
MOZAIK
Játék a bőrrel
KULTÚRA
A western menő
További cikkek
Előfizetne a Népszabadságra?

Érdekel
Orbán Viktor pedig már miniszterelnökként, 2012-ben a Handelsblatt című német lapnak árulta el, hogy foglalkoztatta a prezidenciális rendszer, mivel „egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris”. Mint mondta: a demokrácia „szenvedélyes híve”, de legyen szabad feltennie a kérdést, „vajon korszerűek-e még a demokratikus rendszerek vezetési struktúrái”. Ugyanis a jelenlegi demokratikus rendszerek „beépített problémája a vezetés gyengesége, és ezt nem szabad tabunak nyilvánítani”.

____________
Kormányzónak készül Orbán Viktor?

www.hetek.hu/belfold/200806/baloldali_retteges_a_ketharmadtol

A Fidesz-kormány kibővíti a köztársasági elnök jogköreit, mandátumát nyolc évre meghosszabbítja, majd Orbán Viktor elfoglalja az elnöki széket, a kormányt pedig valamelyik párttársa vezeti tovább. A Fidesz kétharmados választási győzelme esetén ez a forgatókönyv sem elképzelhetetlen. Bár a pártban jelenleg a gazdasági témák vannak előtérben, Stumpf István ex-kancelláriaminiszter egy interjúban egyértelművé tette, hogy erőteljes közjogi reformokat is szükségesnek lát.

„Át kell alakítani a köztársasági elnöki szerepkört. Nem reprezentáló elnök kell, hanem erőteljesebb elnöki szerepkörre van szükség. Nem kell áttérni az elnöki rendszerre, de a nemzetstratégiai érdekek szempontjából fontos területeket ki kellene venni a négyéves ciklusok hatálya alól, és a köztársasági elnökhöz kell telepíteni. Az elnök mandátumidejét meg kell hosszabbítani” – jelentette ki egy interjújában Stumpf István, a Századvég Kutatóintézet vezetője. Az Orbán-kormány egykori minisztere szerint ez azért is hasznos lenne, mert a miniszterelnök szerepét fel kell szabadítani „az ideológiai vallásháború” alól, mivel jelenleg „kormányzás helyett a pártok iszapbirkózása zajlik”. Stumpf szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor lenne a köztársasági elnök, miután a kétharmados győzelmet arató Fidesz megerősíti ezt a tisztséget, és nyolc évre kitolja a mandátumát. Ebben az esetben a kormányt más valaki vezetné.

Khonsu 2015.02.23. 12:21:59

Ennek majd ott lesz igazán jelentősége, ha megjelenik egy új népszerű erő, vagy valamely jelenlegi túlzottan megerősödik (pl. Jobbik). Bármi legyen is az, sehogy sem tudnák megakadályozni, hogy a választási rendszernek és az alkotmánynak köszönhetően teljhatalmat szerezzenek. Innentől bármi jön, semmi sem állíthatja meg. Rövidtávú hatalmi érdekből sikerült az ország és állampolgárainak alkotmányos védelmét nullára redukálni. És képzeljék magukat bármekkora zseninek is, a fideszesek sem látnak a jövőbe. Bárki, bármi kerül is hatalomra az országban a következő évtizedekben a választásokat akár csak kis többséggel is nyerve, könnyen szerezhet 2/3-ot, és az a teljhatalom, melynek alkotmányos megalapozása a Fidesznek éveket vett igénybe az az első naptól rendelkezésére áll majd. Bármit megtehet és megállíthatatlan lesz.

gusthy1 · http://kolyokjoga.blogspot.com 2015.02.23. 14:17:12

@csentecsa: Azért vicces, hogy amikor a Fidesz nyer, akkor a baloldal hülye és az adott választás a legfontosabb a világon, és amikor a baloldal nyer, akkor a baloldal hülye, és az a választás a leglényegtelenebb a világon.
Szar lehet ilyen gerinccel élni.

gusthy1 · http://kolyokjoga.blogspot.com 2015.02.23. 14:18:44

Amondó lennék, hogy az összes Fideszes kommentelő, aki eddig egyetlen dolgot tudott érvként ideírni, hogy kétharmad, az most akkor kezdjen szorgalmasan gondolkodni. Ez az érv elmúlt.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2015.02.23. 14:28:50

@csentecsa: Olyan csalódás. Az ember elkezdi olvasni a kommentedet és eljut oda, hogy "nyugatnyaló baloldal", meg hogy "De azért örüljetek! 5 év óta ez az első sikeretek." és rájön, hogy csak az idejét pazarolja, "te" is csak egy narancsmosó "batyu inkarnáció" vagy, akinek a mondókája egy percet sem ér.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2015.02.23. 14:30:26

@gusthy1: Csinálják. Batyu, bloggergéza, larrysilverstein, meg a többi narancsos nick nagyon csendben van. Sőt még a szovjetimádó birca is elhallgatott. Lehet, hogy pár hét mólva már szidnia kell az oroszokat...

index.hu/belfold/2015/02/23/orban_megertette_az_oroszbarat_magyarorszag_elszigetelodott/

lavór 2015.02.23. 15:06:03

@csentecsa:
Az egyszerű többség el se ment szavazni. Az egyszeri többség annál inkább.

No de ahogy a közmondás is mondja: "Egyszer volt Budán kutyavásár.".

Megy a Fidesz is az MSZP mellé a süllyesztőbe. Jól fognak szórakozni, évek óta puszipajtások.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2015.02.23. 15:13:26

@csentecsa: Dehogy érvelek. Minek érveljek neked? Túl sok ilyen "kommentelőnek" érveltem már, hogy megtanuljam: semmi értelme. Különben sem akarlak semmiről meggyőzni, mindegy vagy nekem. Próbálj meg nem ilyen "De azért örüljetek! 5 év óta ez az első sikeretek." kommenteket írni és akkor lehet, hogy komolyan is vesz valaki.

Traktoros lány 2015.02.23. 15:35:55

Most nem volt választási csalás? Már a diktatúrában sem lehet bízni?! Pfff...

lavór 2015.02.23. 16:02:56

@csentecsa:

Szerintem rád fér a szövegértés gyakorlása. Persze, tudom, most nem esik jól, de majd megszok(játok)od.

Beállna a Fidesz még a Luciferhez is, ha hatalomban maradna...
Összefogás meg már nincs. Informálódj.
Esetleg a jövőben az MSZP és a Fidesz fog szövetséget kötni. Megszokták, hogy munka nélkül óriási vagyonokat lehet gyűjteni a köz pénzéből. S mindezt egy munka alapú társadalomban... ugye?

mzoltán · www.szuveren.hu 2015.02.23. 17:07:59

Poszt: gratulálok, remek elemzés, körökkel veri az összes eddig a témában megjelent írást. Nagyon hasznos volt.

lavór 2015.02.23. 18:11:09

@csentecsa:

Már annak idején is megírtam: nem kell rájuk szavazni, aztán úgy alakítgatják a választási törvényt, ahogy akarják.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.24. 09:26:17

@igazi Ténytár:

Ha Orbán KE lesz, annak kezdete az lesz, hgy közvetlen elnökválasztás lesz. Azt pedig a ballibek egy része és a Jobbik is támogatja.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.24. 09:27:07

@Vállalhatatlan fordulat:

Ha Orbán ilyen fordulatot tervez, én leszek a legnagyobb ellenfele. Előre szólok.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.24. 09:28:02

@Traktoros lány:

A diktatúra vasárnap megdőlt. te nem hallottál róla? S mostantól választási csalás sincs.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2015.02.24. 09:53:26

@maxval bircaman szerkesztő: Szerintem Viktor most komolyan összeszarta magát. Nem elég Putyin, még a nagy Bircával is össze kell rúgnia a port az irányváltás miatt. Ráadásul előre szólsz? Szegény szegény Viktor... :-)

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.24. 10:19:52

@Vállalhatatlan fordulat:

Én azért támogatom jelenleg Orbánt, mert új, erkölcsös, jövőbemutató elveket hozott. Ha az elveket elárulja, miért támogatnám? Nme vagyok se a haverja, se a rokona.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2015.02.24. 11:05:06

@maxval bircaman szerkesztő: Én azt gondolom, hogy arról, hogy "erkölcsös" és "jövőbemutató" neked és nekem nagyon más elképzelésünk van, ha te Viktor kontextusában használod ezeket a szavakat. :-)

igazi Ténytár 2015.02.25. 04:02:14

@csentecsa: Értelme lehetne hogy lenne Lázárnak (na ja ;-) de Orbán ilyenbe nem megy bele.

Majd pont o, aki mindenről maga dönt mert akkora az egoja, fog Lázárnak hajbókolni, és aláírótoll lenni int Schmitt Pál?

Elébb fog Orbán végleg visszavonulni Felcsútra fociedzőnek mint azt!

igazi Ténytár 2015.02.25. 04:05:14

@maxval bircaman szerkesztő: Ahogy soha nem fogjak megvalasztani ;-).

Persze Orbán majd fordul újabb 180 fokot és hirtelen a népszavazás híve lesz megint, kockáztatva a hatalmas bukást (ott ugyanis nem lehet senkire mutogatni csak magara, ha nem jön össze. Ott nem lehet Rogant felelőssé tenni mint a 2002 bukásért)?

Az az Orbán aki egyetlen egyszer mert egyéniben elindulni és soha többet?!

igazi Ténytár 2015.02.25. 04:09:22

@maxval bircaman szerkesztő: "Én azért támogatom jelenleg Orbánt, mert új, erkölcsös, jövőbemutató elveket hozott."

MI VAAAAAN?

Oroszok veszelyesek a nemzetre onnan soha semmi jó nem jött - kontra szopjuk le ezerrel Putyint

A nemzet érdeke az erős transzatlanti kapcsolat teszünk hogy ez így maradjon - kontra fúj amerika!

Erőt kell alkalmazni a Nyugati civilizáció védelmében - kontra Kelet a jövő, nem hiszek a liberalis demokráciában.

igazi Ténytár 2015.02.25. 04:11:21

@csentecsa: Tekintve hogy Orbán MEH hivatal vezetője majd alkotmánybírója állította miért is ne?

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.25. 05:49:18

@igazi Ténytár:

Ahhoz, hogy súlyt kapjon a KE intézménye, közvetlen választás kell mindenképpen hozzá.

NekemNemEzKell 2015.02.25. 22:36:45

@gusthy1: Ennek semmi köze nincs a gerinchez. Ezt úgy hívják politika! Jó reggelt!

NekemNemEzKell 2015.02.25. 22:38:58

@igazi Ténytár: Egyenlőre az USA jóval veszélyesebb, egész Európára nézve, mint az oroszok!
Csak a rövidlátók ( vagy szándékosan hazudozók!) áradoznak folyamatosan orosz veszélyről!
süti beállítások módosítása