A fővárosi választási rendszer átszervezése I.

2014.09.17. 12:08 Ars Boni

Önkormányzati választásokat bemutató cikksorozatunk negyedik részében az fővárosi önkormányzati választási rendszer 2014-es változásait tekintjük át, és gondolkodunk ezek jogi indokoltságáról (vagy annak hiányáról).

Jelentősen módosult a fővárosi önkormányzati választási rendszer. Míg korábban listán választottuk meg a fővárosi közgyűlés tagjait, az új rendszerben kerületi polgármester-választás eredménye dönti el, kik kerülnek a közgyűlésbe.

fovarosi_onk_valasztasi_rendszer_1.jpg

1. A korábbi szabályozás

2014. június 18-áig Budapest főváros közgyűlésének tagjait a választópolgárok fővárosi listán választották meg. Listaállításra az a párt volt jogosult, amelyik a fővárosi kerületek több mint felében kompenzációs listát állított,2010-ben így összesen négy szervezet tudott a fővárosban listát állítani (Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP). Ehhez a 23 budapesti kerületet figyelembe véve összesen 12 kerületben kellett a pártoknak kompenzációs listát állítania. Kompenzációs listát pedig az állíthatott, aki az adott kerület egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet tudott állítani.

A választópolgárok szavazáskor kaptak egy olyan szavazólapot is, amin a fővárosi listákra adhatták le szavazatukat (2010-ben ezen a fenti négy párt listája szerepelt), a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapták az egyes listák. Az idei módosításig a fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján határozták meg, mégpedig olyan módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő volt választható. Ez a szabályok változatlansága mellett idén azt eredményezte volna a Központi Statisztikai Hivatal 2014. január 1-jei adatai alapján, hogy a 1 744 665 lakosú főváros közgyűlésébe 34 képviselő lenne megválasztható (1 fővel több, mint az előző önkormányzati választásokon).

2. A hatályos szabályozás

A 2014. június 18-án hatályba lépett módosítás a korábbi arányos, listás választás szabályait írta tejesen át, amikor egyfelől kiegészítette az önkormányzati törvényt, rögzítve, hogy a fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő, másfelől meghatározta ezek megválasztásának módját a korábbi listás szabály megváltoztatásával.

Az önkormányzati törvény erejénél fogva válik a fővárosi közgyűlés tagjává a főpolgármester-választás eredményeképpen a főpolgármester, a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen a 23 fővárosi kerület polgármesterei és a 9, kompenzációs listáról bekerülő tag. Így összesen 33 tagja lesz a fővárosi közgyűlésnek, pont egy fővel kevesebb, mint amennyi a korábbi szabály alapján lenne. Ez csökkenti a szavazólapok számát a fővárosban, hiszen a korábbi fővárosi listák megszűnnek.

Kerületi szinten a szabályozás változatlan maradt. Továbbra is van kompenzációs lista, amit az a párt állíthat, amelyik a kerület egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.

Látszólag a korábbihoz hasonló szabály, hogy fővárosi kompenzációs listát az a párt állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármester-jelöltet állított, ugyanakkor ezen a listán a párt csak a fővárosi kerületi polgármester-jelöltjeit és a főpolgármester-jelöltjét állíthatja jelöltként. Mivel a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak erre a listára, így a korábbi szabályokhoz képest eltérő lesz a mandátumkiosztás módja is. Ugyanis a fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített, töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazat pedig az, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot (ezek a szavazatok kerülnek az adott párt fővárosi kompenzációs listájára).

fovarosi_onk_valasztasi_rendszer_2.jpg

3. Kompenzációs mandátumkiosztás a hatályos rendszerben

A mandátumok fővárosi kompenzációs listáról történő módszerét egy gyakorlati példán keresztül világítjuk meg. Feltételezzük, hogy összesen négy párt tudott kompenzációs listát állítani és összesen 10 mandátum sorsáról kell dönteni ezzel az eljárással:

Párt 1 Párt 2 Párt 3 Párt 4
Összes töredékszavazat (ÖT) 1000 800 600 400
ÖT/2 500 400 300 200
ÖT/3 333,3 266,6 200 133,3
ÖT/4 250 200 150 100
ÖT/5 200 160 120 80

 

Miután megkaptuk a töredékszavazatok pártonként összesített összegét, ez az összeget osztjuk mindegyiknél először kettővel, majd hárommal, néggyel, és így tovább, ameddig az összes mandátum kioszthatóvá válik. Az így képzett táblázatban mindig meg kell keresni a legnagyobb számot, és amelyik pártnál ez szerepel, szerez egy mandátumot (a fenti táblázatban félkövérrel szedve és aláhúzva). Majd megkeressük a következő legnagyobbat, egészen addig, amíg minden mandátum kiosztásra nem kerül. A fenti példa szerint a 10 elosztható mandátumból:

  • Párt 1: 4 mandátumot szerez
  • Párt 2: 3 mandátumot szerez
  • Párt 3: 2 mandátumot szerez
  • Párt 4: 1 mandátumot szerez.


4. A kerületek lakosságszáma eltérésének problematikája

Az új rendszer a fővárosi szintű közigazgatás alapvető egységévé a kerületeket teszi, hiszen a fővárosi közgyűlésben a legnagyobb számot (23) a megválasztott kerületi polgármesterek teszik ki. Ez az előző, arányos, listás választási rendszerhez képest torzabb képet fog eredményezni, hiszen a fővárosi közgyűlés tekintetében az egyes kerületek azonos súllyal esnek számításba, mivel minden egyes kerület 1 polgármestert küld a fővárosi közgyűlésbe. Ugyanakkor a kerületek lakosságszáma eltérő nagyságú. Míg az I. kerület lakosságszáma 24 679 fő, az V. kerületé 26 048, addig például a XI. kerületben 147 275 fő, a XIV. kerületben 124 300 fő. Vagyis, bár ugyanúgy egy polgármestert küldenek a kerületek, de ennek megszerzéséhez a kisebb lakosságszámú kerületek vonatkozásában lényegesen kevesebb szavazat megszerzése szükséges, mint a nagyobb lakosságszámú kerületekben.

Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki az adott kerületben (a fővárosban) a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Tegyük fel, hogy mindegyik kerületben a lakosság fele rendelkezik választójoggal:

  • I. kerület: 12 340 fő
  • V. kerület: 13 024 fő
  • XI. kerület: 73 638 fő
  • XIV. kerület: 62 150 fő.


Ha feltételezzük, hogy a választójogosultak mindegyike elmegy szavazni, és két párt között osztja meg a szavazatát, úgy, hogy az egyik párt jelöltje pont megszerzi a szavazatok többségét, akkor

  • I. kerületben 6171 szavazat szükséges a polgármesteri cím elnyeréséhez
  • V. kerületben 6513 szavazat szükséges a polgármesteri cím elnyeréséhez
  • XI. kerületben 36 820 szavazat szükséges a polgármesteri cím elnyeréséhez
  • XIV. kerületben 31 076 szavazat szükséges a polgármesteri cím elnyeréséhez.


Mivel a kerületi polgármesterek a törvény erejénél fogva tagjai a fővárosi közgyűlésnek, mindez azt eredményezi, hogy a fővárosi közgyűlés „megválasztásánál” egy I. kerületi választópolgár szavazata 6-szor annyit ér, mint egy XI. kerületi választópolgáré, és 5-ször annyit, mint egy XIV. kerületi választópolgáré. Ez a szabályozás pedig önmagában sérti a választójog egyenlőségét.

A jogalkotó a fenti aránytalanságot próbálta kiküszöbölni többek között a fővárosi kompenzációs listával, amely alapján a 33 mandátumból mindösszesen 9 nyerhető el. Hogy ez kellőképp ellensúlyozza-e a lakosságszámot figyelmen kívül hagyó aránytalanságot, az Alkotmánybíróság adott eligazító választ.

5. Összegzés

A fővárosi választási rendszer átszervezésé és az eddigi arányos rendszerről a furcsa, kerületi és fővárosi összemosott választási rendszerre való áttérés jelentős politikai visszhangot kapott. A választójog egyenlőségének vélelmezett sérelme miatt a rendszer alkotmányosságáról magának az Alkotmánybíróságnak kellett állást foglalnia. Bár a testület végső soron zöld utat adott az új fővárosi önkormányzati választási rendszernek, figyelembe véve, hogy az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során, de a különvélemények alapján éles megosztottság figyelhető meg az alkotmányos értékelésben. Következő írásunkban ezért a fővárosi választási rendszer alkotmányossága mellett és ellen felsorakoztatott érveket gyűjtjük össze.

 *

Korábbi cikkeink a témában:

Mi és miért változott? Az új önkormányzati választási rendszer háttere

Önkormányzatok: változások után, választások előtt

Az önkormányzati választásokról – szakszerűen

 *

Képek forrása:

http://budapest.hu/PublishingImages/20120326_kozgyules/20120326%20kozgyules%200%20018.JPG

http://www.iranymagyarorszag.hu/kepek/kep/nagy/302461k.jpg

http://csepel.fidelitas.hu/wp-content/uploads/kozgyules.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://arsboni.blog.hu/api/trackback/id/tr866705789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Blogger Géza 2014.09.18. 09:06:27

Szó sincs arról, hogy "jogi indokoltság" kellene egy jogszabály megváltoztatásához. A törvényalkotó más szempontok alapján is elhatározhat egy módosítást. Pl a kerületeket és a fővárost szorosabb együttműködésre kötelezi az új szabályozás, hiszen a kerületi polgármesterek (többsége) ellenében immár nem lehet majd irányítani a fővárost.

DFK 2014.09.18. 10:40:21

Néhány logikai hiba az érvelésben:
a. Nem feltételezhető, hogy mindenhol a fele megy el szavazni
b. nem feltételezhető, hogy mindenütt csak 2 pártra szavaznak
c. nem feltételezhető, hogy mindenütt pont éppencsak nyer az egyik.
Vagyis 3 kiindulási pont hibás, így a következtetés is hibás.
Így aztán a leírtak vitára sem érdemesek.

bölcsbagoly 2014.09.18. 10:44:51

S az meg sem fordul a posztoló fejében, hogy 12-én reggel ez a rendszer ugyanúgy jó/rossz mindenki számára? Ha igen, akkor miért ajvékol előre?
süti beállítások módosítása